Afganisztán jövőjéről – a tálibok nélkül

Tegnapra bizonyossá vált, hogy megölték azt a négy újságírót, akiknek hétfőn Afganisztánban „nyomuk veszett”. A holttesteket megmenekült kollegáik azonosították. Az áldozatok: Harry Burton, a Reuters, Julio Fuentes, a spanyol El Mundo, Maria Grazia Cutuli, az olasz Corriere della Sera és az afgán származású Azizullah Haidari, a Reuters munkatársa. Négyüket – egyelőre ismeretlen – fegyveresek Kabul közelében kiszállították egy gépkocsiból és kivégezték őket. Az okokat csak találgatni lehet, de nem valószínű, hogy egyszerű banditák követték el a bűncselekményt. Julio Fuentes például utolsó riportjában arról számolt be, hogy az al-Kaida terroristái szaringázt tároltak támaszpontjukon Reuters-felvételek A hatalom megosztásáról szóló, hétfőn kezdődő berlini tárgyalásokba nem vonják be a déli országrész egyes térségeit még mindig ellenőrző tálibokat. Az ország lakosságának több mint felét kitevő pastuk elküldik képviselőiket a találkozóra, akárcsak a római számkivetettségben élő volt afgán király, Zahir Sah is. Korábban Burhanuddin Rabbani egykori elnök, az Északi Szövetség feje közölte, hogy a hétfőre beütemezett nyitóülés csak jelképes lehet, és az Afganisztán jövőjét meghatározó lényegi döntések az ország határain belül megrendezett találkozókon születhetnek meg. (Rabbani nem adta fel követelését, hogy a leendő kormány miniszterelnöke legyen és már Kabulban tartózkodik.) Németország ENSZ-nagykövete, Hanns Heinrich Schumacher közölte, hogy a találkozó színhelye a berlini külügyminisztérium újonnan épült konferenciaközpontja lesz, ahol megteremthető a megbeszélésekhez szükséges bizalmas légkör. A hatalom megosztásáról szóló tárgyalásokat, amelyek eredményeként egy széles társadalmi alapon nyugvó, minden nemzetiséget magában foglaló kormány alakulna meg, a világszervezet első lépésnek tekinti ötszakaszos tervében.

Lépfene-kórokozók Washingtonban és Chilében

Lépfene-baktériumokat találtak Washingtonban, a központi börtönigazgatóság épületében. Hat helyen végezték el a teszteket, kettőnél pozitívnak bizonyult a vizsgálat, a másik négy esetben nem bukkantak lépfene (anthrax) nyomára. A tesztek a két postázó terem esetében voltak pozitívak, ezeket bezárták. Az országos járványügyi hatóság (CDC) szerint a pozitívnak bizonyult esetekben is olyan csekély volt a lépfenespórák koncentrációja, hogy csak minimális kockázatot jelent a betegség tüdőt megtámadó változatának kialakulására. Ismeretes, az FBI – még szombaton – ismét az amerikai lakosság segítségét kérte, miután Washingtonban újabb, valószínűleg lépfenével fertőzött levélre bukkantak. A levelet a múlt pénteken találták, de még október 9-én adták postára. Címzettje Patrick Leahy demokrata szenátor, az igazságügyi bizottság elnöke, és ugyanúgy a New Jersey állambeli Trentonban adták föl, mint a Tom Daschle szenátornak.

A chilei egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy a lépfene halálos változatának kórokozóira bukkantak egy levélben, amelyet Floridából küldtek a dél-amerikai országba. Michelle Bachelet egészségügyi miniszter maga közölte santiagói sajtóértekezletén, hogy az állami közegészségügyi intézet megerősítette a kórokozó jelenlétét a levélben. A küldeménnyel kapcsolatba került tizenhárom embert azonnal antibiotikummal kezdték kezelni, de egyikük sem mutatja a betegség jeleit. A baktériumot még egy amerikai laboratóriumban is tesztelik.

Gondolkodási idő Kunduz védőinek

Afganisztánban az Északi Szövetség tegnap három nap gondolkodási időt adott az utolsó tálib kézen lévő északi város, Kunduz védőinek, hogy megadják magukat, mielőtt a szövetség megindítja a város végső ostromát. Az ostrom rendkívül sok áldozatot követelne, mivel a város 10–12 ezer tálib védője közt mintegy háromezer külföldi önkéntes és zsoldos van, akik készek az utolsó csepp vérükig harcolni. Miközben az amerikai légierő tegnap ismét hevesen bombázta Kunduzt, az Északi Szövetség parancsnokai rádió adó-vevőkön át folytatták az alkudozást a tálibokkal megadásuk feltételeiről, s az ostromlók egyik tábornoka, Mohammad Daud az AFP értesülése szerint immár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Kunduzban rekedt külföldi zsoldosokat evakuálják a városból, „ha az ENSZ vagy bizonyos országok készek átvenni” őket. (m, o, ú)