Adna is, meg nem is az unió

ÖSSZEFOGLALÓ

A május 31-én lejáró szíriai fegyverszállítási embargó meghosszabbításáról vagy feloldásáról kellett dönteniük az uniós külügyminisztereknek. A feloldás mellett érvelő Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Olaszország szerint hadfelszereléssel is segítséget kellene nyújtani az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad elnök állig felfegyverzett hadserege ellen harcoló felkelők mérsékelt szárnyának. Az ellenérv: a Szabad Szíriai Hadseregnek (FSA) szánt nyugati fegyvereket a radikális iszlamisták – például az an-

Nuszra Front emberei – kaparinthatnák meg. Ezért több ország – pl. Ausztria, Csehország, Finnország, Hollandia és Svédország – a fegyverszállítás tilalom meghosszabbításának híve.

Brüsszeli lapértesülés szerint az amerikaiak támogatnák, ha EU-országok hadfelszerelést szállítanának a felkelőknek, míg Izrael inkább azon az állásponton van, hogy nem kellene még több fegyvert juttatni Szíriába.

Köztes változatként szóba került az a lehetőség, hogy csak két-három hónappal hosszabbítanák meg az embargót. Vagyis annyi időre, amennyi elég lehet ahhoz, hogy kiderüljön, komolyan vehető-e a felek megbékélési szándéka a mostani helyzetben, amikor újabb genfi konferenciát igyekeznek előkészíteni a nagyhatalmak. Erről a Genf 2-ről tárgyalt külön is Párizsban Laurent Fabius, John Kerryt és Szergej Lavrov.

A Genf 2 összehívásának esélyét az a friss fejlemény növelte meg, hogy nyugati elemzések – pl. a német hírszerzés múlt heti értékelése – szerint az Aszad-rezsim helyzete katonai szempontból szilárdabbá vált. Amerikai részről most már nem beszélnek arról, hogy a rendezés előfeltételeként Aszadnak távoznia kell. A damaszkuszi rezsim is jelezte, nem zárkózik el eleve a Genf 2-n való részvételtől. A kérdés most már az, hogy az egymással éles vitákat folytató ellenzéki csoportok képesek-e közös álláspontra jutni.

A párizsi Le Monde tudósítói tegnap arról számoltak be, tanúi voltak annak, hogy Aszad hadserege vegyi fegyvert használt. A két tudósító áprilisban és májusban járt a polgárháború dúlta országban. Jean-Philippe Rémy riporter azt írta, több egymást követő napon is látták, a bevetett vegyi robbanószereknek milyen hatásuk volt a felkelőkre abban a peremkerületben, Dzsobarban, amelyen keresztül a lázadók januárban behatoltak Damaszkuszba. Április 13-án Laurent Van der Stockt fotóriporter is látta, amint több felkelő köhög, majd gázmaszkot vesz fel. „Leguggoltak, fuldokoltak, hánytak” – írta.

Katar, Törökország és az USA kérésére sürgősséggel tárgyalt tegnap az ENSZ emberi jogi tanácsa a szíriai helyzetről. Navi Pillay emberi jogi főmegbízott kijelentette: a nemzetközi közösségnek kötelessége megvédeni a szíriai civileket. Diplomaták emlékeztettek: Pillay aszszony ugyanazokkal a szavakkal érvelt, mint amelyekkel anno a líbiai katonai beavatkozást indokolták. (MTI, TASR, ú)