A visszatérés: a régi-új orosz államfő első napja

Beiktatási beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező évek több évtizedre meghatározzák majd Oroszország sorsát, a siker érdekében azonban meg kell erősíteni a demokráciát, az alkotmányos jogokat, és szabadságokat, bővíteni kell az állampolgárok részvételét az ország irányításában és a feladatok meghatározásában.

Vlagyimir Putyin nem is várt sokat a végrehajtással: alig néhány órával a ceremóniát követően az ország fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak mondott rendeleteket írt alá, ezzel kijelölve elnöksége hat évének menetrendjét - írja a RIA-Novosztyi hírügynöskég kommentátora.

A régi-új orosz államfő első lépései közé tartozott az is, hogy ígéretéhez híven Dmitrij Medvegyevet jelölte kormányfőnek. Átvette az atombőröndöt, találkozott az elnöki hivatal vezetőivel, hős város címet adományozott Malojaroszlavecnek és Mozsajszknak, fogadta Jacques Rogge-ot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét és - ugyancsak ígéretéhez híven - játszott az orosz jéghoki legendáival rendezett barátságos meccsen, az amatőr liga csapatát erősítve.

Azok az irányelveknek szánt rendeletek, amelyeket Putyin újabb államfőségének első napján aláírt, semmilyen meglepetést nem tartalmaztak, hiszen elnökválasztási kampányában meghirdette őket. Programjának részeként közölték akkor a központi lapok, s megjelent az elnökválasztási kampányoldalon is mind a hét cikk.

Az orosz hírügynöség kommentátora emlékeztet rá, hogy a programcikkek a nemzeti kérdéstől kezdve, a hadsereg reformján keresztül, a külpolitikai tézisekig terjedtek.

A RIA-Novosztyi által megkérdezett Kreml-közeli politológusok szerint Putyin ezekkel a rendeletekkel azt akarta bizonyítani a választói és ellenfelei előtt, hogy kész a határozott cselekvésre, s nem csak úgy egyszerűen elfoglalja az államfői széket.

Vlagyimir Szlatyinov úgy véli: a rendeletek azt bizonyítják, hogy Putyin az ország határozott vezetője, aki időben meghallotta mindenkinek a hangját, minden társadalmi rétegnek ígéreteket tett, és elnöksége első óráiban megkezdi azoknak a végrehajtását. Szerinte mindennek a célja, hogy lehűtse a Putyinnak címzett bírálatokat, a kritikus hangulatot, amely elég erőteljes, amint az kiderült a beiktatás előestéjén tartott tüntetésen is.

Alekszej Muhin szerint az elnöki rendeletek sora azt bizonyítja, hogy nagyon komolyan veszi államfői kötelességeit, meghagyva a hatalmi tandem kereteit és folytatva a Medvegyev által megkezdett reformokat.

A BBC orosz nyelvű adásában megszólalt szakértők szkeptikusak. Valerij Homjakov, a Nemzeti Stratégiai Tanács vezérigazgatója szerint Putyin alatt a bürokrácia kényelmesebben élhet, mert senki sem fog komolyan fellépni a korrupció ellen. Az erőszakszervezetek is elégedetten dörzsölhetik kezeiket, mondván, hogy végre igazán a hatalomban vagyunk. Az átlagpolgárok semmi jóra nem számítanak, helyben szeretnék inkább a változásokat. A szakértő arra számít, hogy az ellenzékre további nyomás nehezedik majd, de nem a regisztrált részére, amely Putyin számára csak díszlet.

Pavel Szalin, a Politikai Konjunktúra Központ oroszországi vezető szakértője azt gondolja, hogy Putyin hatalmának a 90-es években felmutatott pozitívumai negatívumokba fordultak: a Putyin érdemének tulajdonítható stabilitás 2010-2011-re pangássá alakult. A társadalmi elvárások nagyok Putyin felé, és elsősorban a városi lakosság vár tőle megújulást. Kérdés, hogy meg tud-e felelni a kihívásoknak.

A gazdaságban a szakember változásokat vár: tömeges privatizációt az állami tulajdonú, elsősorban jól értékesíthető energetikai, fémipari cégeknél. A politikában azonban a jelenlegi állapot megőrzése a cél, mondván, nem kellenek a változások, mert attól csak rosszabb lesz.

Ebben az ideológiában nagy szerepe van az orosz ortodox egyháznak, de ez az ideológia a nagyvárosok lakosságának elvárásaival ellentétes, ezért ha a társadalmi-gazdasági helyzet romlik, akkor tömegesen mennek majd ki az utcára az emberek, és nem csak Moszkvában vagy Szentpéterváron - véli Szalin. Szerinte a szélsőségek elleni küzdelem jelszavával jelentős politikai megszorításokra lehet számítani, amelyek célja a társadalmi mozgalmak visszaszorítása lesz.

Sztanyiszlav Belkovszkij, a Nemzeti Stratégiai Intézet igazgatója nem tartja Vlagyimir Putyint hatékony politikusnak, mert nem érti az állami gépezet működésének alapelveit. Számára a legfontosabb a stabilitás. Az orosz társadalom aktív része rájött, hogy az oroszok európaiak, és rászolgáltak arra, hogy európai módon éljen a politikai rendszert és az állam és polgárai viszonyát illetően is. Belkovszkij szerint éppen ezért 2018-ig végbemennek a politikai reformok Oroszországban függetlenül attól, akarja-e ezt Putyin, vagy sem.

http://www.ria.ru/politics/20120507/643682632.html

http://www.bbc.co.uk/russian/russia/2012/05/120506_russian_experts_putin_analysis.shtml