A társulási szerződés

Társulási szerződést köt az Európai Unió azokkal az országokkal, amelyek osztják legfontosabb elveit és célkitűzéseit, amelyekkel kapcsolatát intézményessé és szorossá kívánja tenni, és amelyek hosszú távon a tagságra pályáznak. Ilyen szerződés fűzi az unióhoz Szlovákiát, illetve a jövő évi belépésre meghívott további kilenc államot, valamint minden más tagjelölt nemzetet. Törökország pontosan negyven éve kötött ilyen szerződést az unióval. Az öreg kontinens államaival kötött társulási szerződések egyik célja ma már kimondottan is az, hogy felkészítse a jelentkező országot a teljes jogú tagságra. A dokumentum átfogóan szabályozza az EU és a társult ország közötti kapcsolatokat: kitér a politikai párbeszédre, előírja a szabadkereskedelmi viszony fokozott megteremtését, illetve alapot ad a két fél jogrendszerének közelítéséhez.

A társulási szerződés nem vezet el automatikusan az EU-tagságig. Az EU 1993 nyarán kimondta ugyan, hogy kész tagjai közé fogadni a társulási szerződéssel már vagy majdan rendelkező kelet- vagy közép-európai országokat, de hozzátette, hogy ehhez a pályázóknak meg kell felelniük a tagsággal járó követelményeknek is. Meg is szabták pontosan a belépéshez elengedhetetlenül szükséges feltételeket (koppenhágai kritériumok néven ismeretesek), úgymint stabil intézményekkel garantált, többpárti demokrácia, jogállamiság, emberi és kisebbségi jogok biztosítása és védelme, működő és versenyképes piacgazdasági rendszer létezése, a tagsággal járó kötelezettségek átvételének képessége, utóbbiba értve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek elfogadását is.

Az EU keleti bővülésének történelmi időszakában a társulási szerződések legfontosabb küldetése lett, hogy előkészítse a teljes jogú tagságot.

A kilencvenes években az EU összesen tíz kelet-európai állammal kötött társulási szerződést: ezek az államok valamennyien az unió teljes jogú tagságára pályáznak, és közülük nyolcan 2002. legvégére el is nyerték a belépés lehetőségét, 2004. május 1-jei csatlakozással. Az érintett országok listáján Csehország, Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarország, Románia, Szlovénia, Bulgária és a három balti állam szerepel. A várólistán ugyanakkor a keleti blokk további országai is rajta vannak, köztük a Balkánnak a demokrácia útjára lépett államai is. (MTI)