A szövetséges és a rivális országok egyaránt bírálják Washingtont az importvámok miatt

Különösen élesen reagált a nyugati országok közül Németország, a világ egyik legnagyobb exportőre. Angela Merkel német kancellár szóvivője jogellenesnek nevezte az intézkedéseket, miután Donald Trump csütörtökön nyíltan bírálta Németországot, mondván túl nagy a kereskedelmi többlete, védelmi kiadásokra viszont túl keveset költ.

"Trump elbarikádozza országát pártja, egy csomó vállalat és közgazdászok véleményének dacára" - mondta Brigitte Zypries német gazdasági miniszter, hozzátéve, "ez protekcionizmus, sértés olyan közeli partnerekkel szemben, mint az Európai Unió és Németország, a szabadkereskedelem megsértése".

Nagy-Britannia és Franciaország ugyancsak bírálta az új amerikai importvámokat, míg Kína, a világ második legnagyobb gazdasága a multilaterális kereskedelmi rendszer elleni szándékos támadásról beszélt. Brüsszel és Peking különösen nehezményezte azt, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott a védvámokról hozott döntésében. 

"Nem jelenthetünk veszélyt az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, tehát arra számítunk, hogy a kivételek között leszünk" - jelentette ki Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos. Az Európai Unió évente 5 milliárd euró értékben exportál acélt, 1 milliárd euró értékben pedig alumíniumot az Egyesült Államokba. 
 

Az Európai Bizottság reménykedik az ütközet elkerülésében, de összeállított egy listát, amelynek kiszivárgott változata alapján mintegy 2,83 milliárd eurónyi amerikai termékre vetnének ki 25 százalékos vámot, ha az Egyesült Államok valóban 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtja az importból származó acélt és alumíniumot. A még nem véglegesített dokumentumon egyebek között a mogyoróvaj, az áfonya és a narancslé is szerepel. 

Vang Ji kínai külügyminiszter visszaélésnek nevezte az amerikai döntést, és "arányos választ" ígért. Még Tokió, az Egyesült Államok legfőbb ázsiai szövetségese is "arányos intézkedések" elfogadását helyezte kilátásba.

Donald Trump elnök csütörtök este írt alá két elnöki nyilatkozatot, az egyiket az importált acélra, a másikat pedig az importált alumíniumra kivetett vámokról. Az intézkedés 15 nap múlva lép életbe. Az egy héttel korábban ígért szigor - miszerint kivétel nélkül minden országra vonatkozni fog a vámfizetési kötelezettség - azonban enyhült, ugyanis Mexikó és Kanada egyelőre mentességet kapott, és minden más ország is tárgyalhat a mentességről. "Nagy rugalmasságot fogunk tanúsítani" - ígérte Trump. 

Az Egyesült Államokban is lázongást váltott ki a vámok bevezetéséről szóló bejelentés, még a republikánus párton belül is, sok képviselő ugyanis nem osztja Trump azon véleményét, hogy a "kereskedelmi háborúk jók és könnyen megnyerhetőek". Gary Cohn, az elnök gazdasági főtanácsadója kedden lemondott tisztségéről, és nyilvánosan jelezte Paul Ryan, a képviselőház republikánus párti elnöke is, hogy helyteleníti az elnök döntését. Jeff Flake, Arizona állam repulikánus párti szenátora közölte, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt elő az új vámok eltörléséről. 
    

A sors különös iróniájaként éppen csütörtökön írta alá a Csendes-óceán partjai mentén elterülő 11 ország az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. A korábban Csendes-óceáni Partnerség nevet viselő egyezmény immár az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névre hallgat, Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Trump még egyik első elnöki intézkedéseként írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból.