A szlovákiai diszkrimináció megszüntetését követeli az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága

A Pierre Gillet elnök és Tajnay Mária főtitkár által jegyzett nyilatkozat tanúsága szerint Szlovákia politikai rendszere évtizedek óta az ott élő magyarság hátrányos megkülönböztetésén alapszik, Szlovákia pedig úgy lett 2004-ben az EU tagja, hogy "bizonyára nem tett eleget" a koppenhágai kritériumoknak.     Az Eduard Benešcsehszlovák elnök által a második világháborút követően hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A belgiumi civilek ezért az elkobzott vagyon visszaszolgáltatását, vagyoni és erkölcsi kártérítést követelnek a szlovák államtól.     "Nem szabad elfogadni, hogy egy letűnt, gyalázatos korszak törvényei tovább éljenek Európa szívében" - szögezi le kommünikéjében a szervezet.     A közigazgatási rendszer átalakítását azért tartja szükségesnek a civil szervezet, mert úgy ítéli meg, hogy Szlovákia jelenlegi adminisztratív felosztása "kizárólag a magyar közösség ellen jött létre", az észak-déli irányú felosztás ugyanis ahhoz vezetett, hogy a magyarság a legtöbb helyen statisztikailag kisebbségbe került. A bizottság szerint emiatt visszaszorul a magyar nyelvhasználat lehetősége, és ez módot teremt magyar iskolák bezárására is.     Külön kitér közleményében a civil szervezet arra is, hogy a szlovákiai nyelvtörvényt is sérelmezi, mert úgy véli: "ez a törvény mindenek felett sérti a Szlovákiában élő magyarok emberi jogait, célja nem más, mint az ottani magyarság további asszimilációja".