A szent kapu megnyitásával Ferenc pápa egyháza kapuit tárja ki a szegények felé

Szent kapunak nevezik a négy római bazilikának (a Szent Péter-, a lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és az egykori római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikának) azt az ajtaját, amelyet a katolikus egyházi hagyomány szerint csak a szentévekben nyitnak ki. Ezekben az időszakokban a bazilikákba zarándokló hívek ezen a kapun lépnek be. Megfelelő lelki felkészülés után az áthaladás bűnbocsánat elnyerését is jelenti.     Ferenc pápa kedden a Szent Péter téren kezdődő mise keretében nyitja ki a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amely a legutóbbi, 2000-ben rendezett szentév lezárása óta zárva volt. Megnyitása a szentév kezdetét is szimbolizálja.     Elsőként a pápa lép át a szent kapun, vagyis a külső előcsarnokból belép a bazilikába. Az egyházfőt a bíborosok, püspökök, papok, szerzetesek, majd a laikusok követik. A szentév végéig nyitva tartó szent kapun ettől kezdve folyamatosan haladhatnak át a hívők.     "A szent kapu a templom jelképe, amely önmagában is szent helynek számít. A szent kapun át a templomba való belépés a megtisztulás megtapasztalása: a profánból a szentbe való bejutás" - magyarázta Tóth Tamás pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek.     A szentév megnyitási szertartásának helyszínei a Szent Péter tér, a szent kapu, valamint a Szent Péter-bazilika. A ceremónia minden mozzanata jelképekben és üzenetben gazdag. A Szent Péter téren kiállítják a lengyelországi Jaroslawban őrzött Irgalmas Szűz Mária-ikont is, amely a szentév kezdetére érkezett meg Rómába.     A legutóbbi szentévvel ellentétben, amelyet II. János Pál pápa vezetésével tartottak 2000-ben, az irgalmasságnak szentelt mostani - rendkívüli - szentév nem tömegeseményekről szól. Talán a római bazilikák szent kapuinak kinyitásánál is fontosabb, hogy most először a világ egyházmegyéiben is helyi "szent kapukat" nyitnak, nem csak a templomokban, hanem a menhelyeken, börtönökben, kórházakban is. A szentévet meghirdető, Az irgalmasság arca (Misericordiae vultus) című pápai bullában Ferenc pápa a 2016. november 20-ig tartó kiemelt időszak céljaként a szegények megszólítását és vigasztalását jelölte meg, a "modern társadalom rabszolgáinak" felszabadítását, a méltóság visszaadását azoknak az embereknek, akiket korábban megfosztottak tőle.     A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa a szentév minden péntekén valamilyen "rendkívüli gesztust" tesz: ez elsősorban családok, közösségek, betegek, hajléktalanok, rabok, menekültek meglátogatása lesz. Az egyházfő így kívánja felhívni a figyelmet a társadalomban tapasztalható kirekesztésre és szegénységre. Ferenc pápa 2013. márciusi megválasztása óta azt szorgalmazza, hogy egyháza tárja ki kapuit a rászorulók előtt, a társadalom peremére szorultakat fogadják be a templomokba.     A szentév egyik kiemelkedő eseménye kalkuttai Teréz anya szentté avatása lesz szeptember 4-én. A szegénység elleni küzdelem szószólójaként Nobel-békedíjjal is kitüntetett néhai apácát II. János Pál avatta boldoggá 2003-ban.