A száműzetésben élő líbiai trónörökös hazatérne

Azt azonban, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető után újból egy király uralja-e az országot, a népnek kell eldöntenie. Szenuszi a Die Welt csütörtökön megjelenő számában kijelentette, hogy "ha a nép akarja", kész "szolgálni" hazáját.

A trónörökös, akinek dédnagyapja a Líbiában 1951 és 1969 között uralkodó I. Idrisz király testvére volt, Franciaországban már tárgyalt egyes illetékesekkel a kérdésről. Emellett többen megkeresték Líbiából, és Franciaország, valamint Nagy-Britannia tripoli nagykövetével is beszélt.

Az 1962-ben született Szenuszi áprilisban az Európai Unió parlamentje előtt Brüsszelben megígérte, hogy mindent megtesz a demokrácia meggyökereztetéséért hazájában, és úgy látja, ehhez végre elérkezett az idő.

A trónörökös szerint Líbia nem fog kormányozhatatlanná válni, és nem válik hasonlóvá Afganisztánhoz, Irakhoz vagy Jemenhez, mert "a törzsi rendszer itt teljesen más", és a líbiaiak "értelmes életet" akarnak élni.

"Hihetetlenül boldoggá és büszkévé tesz, hogy a szabadság zászlója leng Tripoli fölött" - mondta a Londonban élő herceg.

A felkelők a tiltakozások kezdete óta az egykori királyság lobogóját használják. Kadhafi 1969-ben vértelen katonai puccsal megdöntötte I. Idrisz uralmát, és 1977-ben egyszínű zöld zászlóval cserélte le a korábbi lobogót.

A trónörökös Haszan asz-Szenuszi fia, akit I. Idrisz 1956-ban koronahercegnek nevezett ki. Családját Kadhafi az államcsíny után folyamatos zaklatta, mígnem 1988-ban megengedte, hogy száműzetésbe vonuljanak. Az akkor 26 éves trónörökös beteg édesapjával hagyta el az országot, édesanyja és testvérei később követték őket. Haszan asz-Szenuszi 1992-ben halt meg.

Mohammed herceg azóta ellenzéki találkozókat és megmozdulásokat szervezett az Egyesült Államokban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. A trónörökös a száműzetésben élő líbiaiak és az otthon maradt királypártiak támogatásából él.