A Nyugat hajlik arra, hogy a Krímet Putyinnak hagyja

Ehhez a nagyhatalmak közötti felosztáshoz szükséges, hogy a félsziget visszacsatolása kielégítse az orosz elnök törekvését, miszerint olyan emberként akar megmaradni a történelemben, aki helyreállította Oroszországnak a Szovjetunió bukásával megroggyant hatalmát.

    Egy ilyen megbékítési stratégia bírálatokat szülhet Barack Obama amerikai elnök címére, és visszatetszést kelthet a Szovjetunió volt kelet-európai csatlósai körében, amely országuk saját biztonságukat féltik. A jelek szerint egyetlen nagyhatalom sem kész szembeszállni Oroszországgal a Krím védelmében, amelyet Nyikita Hruscsov egykori szovjet vezető 1954-ben választott le Oroszországról és adott át Ukrajnának - a Szovjetunión belül.

    A nyugatiak ugyanakkor azt szeretnék, ha Ukrajna kikerülne Moszkva befolyási övezetéből, s így egy baráti országra lelnének Oroszország nyugati határán. "A Nyugat dönthet úgy, hogy befogja az orrát, és félrenéz, hogy ne lássa (a Krím félsziget) megszállását, de csak akkor, ha Putyin elismeri a jelenlegi ukrán kormányt - vélekedik Alexander Motyl professzor, aki a New Jersey állambeli Newarkban, a Rutgers Egyetemen tanít. "Nagyon egyértelmű garanciákat kell adnia a Nyugatnak. Sajnos Putyin szavaiban és tetteiben semmi sem utal arra, hogy megállna a Krímnél" - tette hozzá.

    James Nixey, a londoni Chatham House szakértője viszont úgy véli, valószínűtlen, hogy a Kreml ura messzebb akarna menni. Az orosz elnök szerinte "már elérte kitűzött célját" és "a Krím elveszett". Mindamellett a kompromisszum gondolata egyelőre még nem hivatalos nézet Nyugaton. "Ha a Krímet bekebelezik, ha az egy népszavazással Ukrajnától Oroszországhoz kerül, azt nem fogjuk elismerni" - mondja Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.

    Angela Merkel német kancellár, aki hagyományosan óvatos Moszkvával szemben, határozottan megmondta Putyinnak, hogy "törvénytelen" a március 16-i népszavazás a Krím félsziget visszacsatolásáról Oroszországhoz. "Bekebelezésről" beszélt egy német parlamenti képviselő szerint.

    Különösen nyugtalanok a balti országok, amelyeket a Szovjetunió megszállt és annektált a második világháború végén. Dalia Grybauskaite litván elnök arra sürgeti az európai vezetőket, "vegyék észre, hogy Oroszország újrarajzolni próbálja a háború utáni Európa térképét és határait". Putyin eközben - egyes elemzők szerint - csak "büntetni" igyekszik az új ukrán vezetőket, fenntartva közben a Nyugathoz fűződő munkakapcsolatok látszatát.

    "Oroszország számára az Ukrajna fölötti befolyás egy dolog, de a Krím fölötti ellenőrzés és így a két fő hadiflotta egyikéhez való hozzáférés másképpen fontosabb, és igen nehéz lenne lenyelni" - mondja Erik Nielsen az UniCredit olasz bankkonszerntől. Az elemző szerint Putyin "büntetni akarja Ukrajnát annak nyugati hajlamai miatt", de nem akarja, hogy "az elkerülhetetlen feszültségek a Nyugattal meghaladják a politikailag és gazdaságilag még elfogadható szintet".

    Moszkva a Kijev által folyósítottaknál magasabb szociális juttatásokat ígért a krími lakosságnak, ami igencsak valószínűvé teszi, hogy a vasárnapi referendumon nagy arányban megszavazzák a félsziget Oroszországhoz csatolását. Az elemzők többsége azonban úgy véli, a Nyugat sohasem fogja elismerni e visszacsatolást, még ha kész tényként hallgatólagosan elfogadja is.

    Steven Pifer, a washingtoni Brookings Institution kutatója úgy tartja, hogy ha elmarad a bekebelezés határozott, általános elítélése, az csak ösztönözni fogja Putyint, hogy még inkább beleavatkozzon Ukrajna és a több egykori szovjet köztársaság belügyeibe. "Hiba lenne a Nyugat részéről +elfogadni+ a Krím annektálását annak reményében, hogy Putyin békén hagyja Ukrajna többi részét" - vélekedik az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete.

    Washington különösen abban reménykedik még, hogy a nagyobb autonómia ígérete a Kijevhez fűződő kapcsolatokban - ez a másik opció a krími népszavazáson - megmentheti Ukrajna területi épségét, és meghiúsíthatja az orosz expanzionista terveket. '"Bátorítottak (Arszenyij) Jacenyuk miniszterelnök kijelentései, miszerint az ukrán kormány nyitott a Krím félsziget lakóinak nagyobb autonómiája felé - mondta újságíróknak az Egyesült Államok jelenlegi kijevi nagykövete, Geoffrey Pyatt. "Ez viszont olyan dolog, amelyről az ukránoknak kell dönteniük saját alkotmányos kereteik között, és nem történhet puskacsövek fenyegetése mellett" - hangsúlyozta.