A németek túlnyomó többsége megkérdőjelezi az Egyesült Államok megbízhatóságát

A csatorna honlapján közzétett adatok szerint mindössze a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy Washington megbízhatóan garantálja Európa biztonságát. A maradék 2 százalék azt mondta, hogy nem tudja.

Megosztottabb viszont a társadalom a védelmi kiadások növelésének kérdésében. A relatív többség, 49 százalék ellenzi, hogy Németország védelmi kiadásait - ahogyan azt 2014-ben a walesi NATO-csúcson vállalta - 2024-re a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára emelje, 45 százalék viszont támogatja. Politikai szimpátia alapján jól látható, hogy az inkább jobbra húzók és a liberális szavazók többsége támogatja a magasabb katonai költéseket, míg a baloldaliak és a zöldek többsége ellenzi.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő heti helsinki találkozójától a nagy többség, a válaszadók 70 százaléka nem vár jelentős változást. Húsz százalék úgy gondolja, hogy Washington és Moszkva viszonya javulni fog, míg öt százalék arra számít, hogy a csúcstalálkozó után a két ország viszonya tovább romlik.

A felmérés a német belpolitika aktuális kérdéseire is kitér. Hatvankét százalék támogatja azt a nagykoalíciós elképzelést, hogy bevezessék az úgynevezett tranziteljárást a német-osztrák határon, és azokat a menedékkérőket, akik már egy másik uniós országban is nyújtottak be menedékkérelmet, 48 órán belül küldjék vissza oda. Harmincnégy százalék nem ért egyet ezzel.

A nagykoalíciós megállapodás része, hogy egységes törvényi keretbe fogják foglalni az Európai Unión kívülről érkező szakképzett munkaerő bevándorlását megszabó szabályokat. Ezt 73 százalék támogatja, és 21 százalék ellenzi.
   

Megkérdezték az embereket arról is, hogy kiket tartanak az ország 10 legfontosabb politikusának. Ezt egy +5 és -5 közötti skálán kellett jelölniük, és most első alkalommal Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminiszter került az élre 1 pontos átlaggal. Őt Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár követi 0,9 ponttal. A kormánypártokból Heiko Maas külügyminiszter a negyedik lett, Andrea Nahles szociáldemokrata pártvezér a hatodik, Ursula von der Leyen védelmi miniszter a nyolcadik, Markus Söder bajor kormányfő pedig a kilencedik. A legutóbbi felmérés óta -0,3-ról -1,2 pontra csökkent Horst Seehofer bajor keresztényszociális szövetségi belügyminiszter megítélése, és ezzel most ő zárja a tízes listát.

Megosztott a népesség Angela Merkel kancellárságával kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak arról: a menekültügy miatti kormányválság után továbbra is kancellár maradt, 50 százalék mondta, azt, hogy ez jó, 47 százalék viszont rossz dolognak tartja Merkel maradását. A konzervatív szavazók háromnegyede támogatja, hogy ő maradjon a kormányfő.

Horst Seehofer megítélése teljesen eltérő Merkelétől. Ötvenhét százalék rossznak tartja, hogy szövetségi belügyminiszter maradt a kormányválság után, és 37 százalék helyesli, hogy továbbra is ő vezeti a tárcát. Még a konzervatív szavazók többsége, 51 százalék is rossz dolognak tartja, hogy folytatja belügyminiszterként. Érdekes módon viszont a kormányzó, konzervatív uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szimpatizánsainak túlnyomó többsége, 68 százalék jó dolognak tartja, hogy Horst Seehofer a szövetségi belügyminiszter.

Ha most vasárnap lennének a választások, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) a voksok 31 százalékát kapná meg. A Német Szociáldemokrata Pártra (SPD) 18 százalék szavazna, az AfD-t pedig 15 százalék választaná. A liberális Szabad Demokrata Párt a voksok 7 százalékára számíthatna. Az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága 11, a Zöldeké pedig 14 százalékos. A többi párt támogatottsága összesen 4 százalék.