A németek bocsánatot kérnek a délnyugat-afrikai vérengzésekért

Berlin |

<p>A német kormány hivatalosan népirtásként ismeri el a német csapatok által a 20. század elején az egykori délnyugat-afrikai gyarmaton, a jelenlegi Namíbia területén elkövetett vérengzéseket és bocsánatot kér miattuk - mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben.</p>

Sawsan Chebli a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a Német Császárság csapatai által a herero és nama törzs ellen elkövetett népirtás ügyében a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett párbeszéd az idén lezárulhat, és eredménye a tervek szerint azt lesz, hogy a német fél bocsánatot kér, a namíbiai fél pedig elfogadja a bocsánatkérést.

Ebből azonban nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik a népirtásért - mondta Sawsan Chebli.

A külügyi szóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Frankfurter Rundschau című lap szerdán ismertette az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott választ, amely szerint a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény életbe lépése - 1951 - után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem von jogi következményeket - így például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséget - maga után.

Hasonló vélekedés alapján minősítette a Bundestag június elején népirtásnak az Oszmán Birodalomban 101 éve végrehajtott örményellenes mészárlásokat. Sawsan Chebli azonban hangsúlyozta, hogy a kormány nem az örmények elleni népirtásról szóló Bundestag-határozat nyomán  jutott arra a belátásra, hogy a németek is népirtást követtek el a 20. század elején, hanem már huzamosabb ideje az az álláspontja, hogy népirtásnak minősülnek az úgynevezett Német Délnyugat-Afrika területén történt vérengzések.

Ruprecht Polenz, a namíbiai kormánnyal zajló tárgyalásokat német részről vezető kormánymegbízott a napokban egy lapinterjúban azt mondta, hogy a múltfeldolgozás és megbékélés jegyében politikai képzési és diákcsere programokat indíthatnak, és akár infrastruktúra-fejlesztések is kezdődhetnek német finanszírozással az afrikai országban, például az ivóvízellátás területén.

A gyarmatosító németek ellen 1904 és 1908 között kezdett felkelések elfojtását a nagyjából 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezren élték túl, és a Német Császárság csapatai csaknem teljesen kiirtották a nama törzset és több más kisebb népcsoportot is.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?