A méhek is várják az EU-t

Salgótarján. A nógrádi méhészek szeretnék elérni, hogy az Európai Unió egységes méhegészségügyi törvényének megalkotásakor az antibiotikumok használatát tiltó, az őshonos fajok védelmét biztosító jelenleg hatályos magyar méhegészségügyi szabályokat vegyék alapul. Gyepesi Béla, az elmúlt hétvégén Salgótarjánban alakult Palócrégió Méhész és Környezetvédelmi Egyesület elnöke szerint a határon átnyúló vándorlás lehetőségét is mihamarabb szabályozni kell.

A megyei méhész szervezet elnöke a hétvégi közgyűlésükön kifejtette: a méhészet a legtöbb tagnál csak kiegészítő tevékenység. Ha sikerül elérni, hogy a magyar mézet ne csak az Argentínából behozott virágméz, illetve a Kínából származó, magas víz- és állatmaradvány-tartalmú olcsó méz javítására használják fel a német és osztrák importőrök, akkor a nógrádi méhészek önfoglalkoztatókká válhatnak. Ám ha továbbra sem tudják önálló piaci megjelenésüket megszervezni, s nem kapnak a méhcsaládok védelmére gyógyszertámogatást, a telente elpusztuló állomány pótlására megfelelő állami segítséget, akkor a gyengébb hozamú években sokan föl fogják adni a gazdálkodást.

Az uniós támogatási lehetőségek eredményesebb kihasználása végett a nógrádi méhészek önálló jogi szervezet létrehozása mellett döntöttek. Az egyhangú szavazás eredményeként cégbíróságon jegyeztetik be a Palócrégió Méhész és Környezetvédelmi Egyesületet. Az újonnan alakult egyesületbe felvételét kérte a legnagyobb szlovákiai méztermelőket tömörítő ipolyszakállosi Ipolyvölgye Méhész Szervezet is. Az ipolyszakállosiak a szlovákiai átlag többszörösével, gazdánként több mint nyolcvan kaptárral méhészkednek. Elnökük, Kiss Sándor hangoztatta: ha az országhatárok nem lesznek akadályai a méhek vándoroltatásának, az bővítheti szakmai és üzleti lehetőségeiket.