A második világháború óta tavaly volt a legmagasabb a fegyveres konfliktusok száma a világon

Tavaly 59 konfliktust jegyeztek fel világszerte, ennek csaknem a fele (28) Afrikában volt.

A konfliktusban lévő országok száma viszont csökkent, a 2022-es 39-ről 34-re. A jelentés szerint a harcok bizonyított halálos áldozatainak száma is a felére apadt, mintegy 122 ezerre.

Siri Aas Rustad, a PRIO kutatója és a jelentés főszerkesztője, aki az 1946–2023 közötti időszak tendenciáit vizsgálta, azt írta: „A hidegháború vége óta soha nem volt ilyen magas az erőszak mértéke a világon”.

Hozzátette: „a számok arra utalnak, hogy a konfliktusok képe egyre összetettebbé vált, és egyre több harcoló fél tevékenykedik egyazon országon belül”.

A PRIO szerint a konfliktusok számának növekedésért részben az Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten hálózatba szerveződött Iszlám Állam dzsihadista csoport felelős, de megjelentek más szervezetek, így az Iszlám és a Muszlimok Támogató Gyülekezete (Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín, (JNIM) is.

Rustad véleménye szerint „ez a fejlemény egyre inkább megnehezíti az olyan szereplők, mint a humanitárius csoportok és a civil társadalmi szervezetek számára a cselekvést (...) és az emberek életének javítását”.

Afrika után a fegyveres konfliktusok által leginkább érintett régiók sorrendje Ázsia (17), a Közel-Kelet (10), Európa (3) és Amerika (1) volt.