A második elnökjelölti vita: Trump KO előtt?

A Mississippi folyó partján, Missouri állam legnagyobb városában, St. Louisban vitáznak egymással helyi idő szerint vasárnap este az elnökjelöltek, ezúttal az első elnökjelölti vitától eltérő módon. Az estet két műsorvezető - Anderson Cooper, a CNN és Martha Raddatz, az ABC televízió munkatársa - irányítja, s a két elnökjelöltnek a meghívott vendégek is tesznek fel kérdéseket. A vita sajátossága lesz, hogy az elnökjelöltek szabadon sétálgathatnak a teremben, akár oda is mehetnek egy-egy vendéghez.

A két héttel ezelőtti első elnökjelölti vita alapjaiban nem sokat változtatott a Fehér Házért folyó versenyen: Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje magabiztos, elegáns, rendíthetetlen volt és a politika részleteiben is abszolút mesternek bizonyult, míg a republikánus elnökjelölt, Donald Trump heves volt, ellenséges és könnyen lépre ment. Többek között ennek is köszönhetően Clinton immár magabiztosan vezet mind országos szinten (44,2 százaléka van, szemben Trump 40,5 százalékával a legutóbbi közvélemény-kutatásokban), mind azokban a kulcsfontosságú, ingadozó államokban, amelyeket a republikánus vagy demokrata jelöltnek meg kell nyernie a végső sikerhez. Szakértők 13 ilyen államot sorolnak fel, s közülük Clinton 9-ben áll győzelemre.

Viszonylag könnyen kalkulálhatónak gondolták elemzők a mai elnökjelölti vitát is. Hiszen egyik oldalon áll Hillary Clinton és az általa képviselt politikai elit, tagjai között befolyásos értelmiségiekkel és tapasztalt tanácsadókkal mindkét pártból, olyanokkal, akik hatékony politikai kampányt folytattak és azzal is tisztában vannak, hogyan kell kormányozni. A másik oldalon pedig a populistának elkönyvelt Donald Trump hadakozik, aki sikeresen vezette az amerikaiak lázadását a - minkét párti - politikai elit ellen.

Trump elemzők szerint nem is a Demokrata Pártot támadja, vagy a demokraták elveit. Ám nem azért, mert titkoltan liberális volna - ahogyan azt pártbeli egyes ellenzői állítják róla -, hanem mert őt nem is a demokraták elutasítása hajtja, hanem általában a politikai elit gyűlölete, vagy legalábbis elvetése mindannak, amit szerinte (és az őt támogató amerikaiak szerint) Washington képvisel. Trump alapvető üzenete: a Washingtonban politizálók - demokraták és republikánusok egyaránt - azok, akik megszavazták az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (a NAFTA-t), aki szabadon hagyják a határokat az illegális bevándorlók előtt, akik megszavazták az iraki háborút, majd lehetővé tették az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felemelkedését és terjeszkedését, vagy akik lehetővé tették például a nagyvárosok afroamerikaiak lakta negyedeinek lezüllését is. Trump szerint ezért republikánusok és demokraták egyaránt felelősek, de nagyobb részben inkább a demokraták. A republikánus elnökjelölttel rokonszenvező, valóban nagy tömegek egyet is értenek ezzel az eddig hatásosnak bizonyult üzenettel, ezért eddig nem nagyon érdekelte őket, hogy Donald Trump betartja-e a politika játékszabályait, felkészültsége és temperamentuma alkalmassá teszi-e őt arra, hogy az Egyesült Államok elnöke lehessen, nyilvánosságra hozza-e az adóbevallását, vagy politikailag korrekt módon szól-e nőkről vagy más társadalmi csoportokról.

 A mai elnökjelölti vita idejére azonban minden megváltozott. 

A bizalomhiány - amelyről a liberális The New York Times konzervatív publicistája, George Will írt a napokban a lap hasábjain - szinte bizonyosan hatalmába kerítette Donald Trump híveit is. Péntek este óta ugyanis történt egy s más, amely megrengette az elnökválasztási kampány világát. Elsősorban Donald Trumpét. 

Pénteken későn este ugyanis a The Washington Post című lap a honlapján nyilvánosságra hozott egy tizenegy évvel ezelőtt titokban készült felvételt, amelyen az akkor még csak milliárdos és valóságshow-sztár Donald Trump trágár stílusban és becsmérlően beszélt a nőkről. Egy szappanopera felvétele előtt, véletlenül bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette a baráti beszélgetést a szappanoperában szerepet vállaló Trump és egy szórakoztatóműsor vezetője között. Trump ugyan szombatra virradóra videóüzenetben kért bocsánatot, szombaton pedig a felesége, Melania Trump - szintén elítélve az elhangzott durvaságokat, de - közleményben kérte az amerikaiak megbocsátását a férje számára, de megváltozott a közhangulat, a Republikánus Pártban mindenesetre. A párt felhagyott a győzelemre készülődés terveivel, a párt elnöke és a legbefolyásosabb republikánus politikusok és közéleti személyiségek megvonták támogatásukat Trumptól, és szélesedik azok tábora is, akik Trumpnak a jelöltségtől való visszavonulását követelik. 

A Trump-kampánynak annyi? - kérdezi a Politico című lap. Egy másik orgánum szerint a demokrata vetélytárs, Hillary Clinton knock outra, azaz végleges kiütésre készülhet. 

Ám pár órával a Trumpról szóló videó megjelenése után a WikiLeaks is előrukkolt dokumentumokkal, elektronikus levelekkel, amelyeket állítólag a Clinton-kampány vezetőjének, John Podestának az e-mail-fiókjából szereztek meg. A levelek egyikéből az derül ki, hogy Clinton - még 2014-ben - a Goldman Sachs óriásbanknál horribilis honoráriumokért mondott beszédeinek egyikében azt fejtegette, hogy immár távol került a középosztálytól, egy másikban leszögezte, hogy szükséges, hogy legyen egy magánvéleménye és egy "közhasználatra" szánt, azaz a nyilvánosság előtt elmondott véleménye, egy harmadik beszédében pedig arról áradozott, hogy az álma az egész féltekét átfogó közös piac, a szabad kereskedelem, a határok nélküli térség. 

lyen légkörben rendezik meg vasárnap este a második elnökjelölti vitát.