A magyar parlament elé került Orbán alaptörvény-módosító javaslata

A változtatás értelmében bekerül az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - amelybe az Európai Gazdasági Térség polgárai nem tartoznak bele - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. 

Az öt cikkből álló változtatás módosítja a többi közt a Nemzeti hitvallást, kimondva: "valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége".

Az előterjesztés azt is tartalmazza, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalat alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Elfogadása esetén az alaptörvény része lesz az is, hogy Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba. 

Az előterjesztés indoklása utal arra, hogy 2015-ben példátlan mértékű népvándorlási hullám érte el Európa határait, másfél millióan lépték át illegálisan a schengeni határokat. A tömegesen érkezők kulturális és gazdasági integrációja megoldhatatlan feladat elé állította Európát, az ellenőrizetlen határátlépések pedig jelentősen növelték a terrorveszélyt. 

Az Európai Unió a kötelező betelepítési kvótával próbálta szétosztani a tagállamok között az Európába érkezőket - olvasható az indoklásban -, a kényszerbetelepítésről pedig elsőként Európában Magyarország kormánya kezdeményezett népszavazást. Az október 2-ai referendumon az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre, így létrejött egy pártok felett álló egység Magyarországért, amely nemzeti ügynek tekinti az ország szuverenitásának megvédését.     

"A 98 százalék egybecsengő akarata kötelez, az Országgyűlésre hárul a feladat, hogy azt közjogi erővel ruházza fel", a módosítás 3 millió 300 ezer ember akaratán nyugszik - tartalmazza az indoklás.  

Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert "az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben". Vasárnapi rádióinterjújában jelezte, azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást, hogy kellő súlyt adjon ezzel is a népakaratnak.