A magyar médiatörvény legújabb nemzetközi visszhangja

A brüsszeli uniós illetékesek kedvenc lapjának tartott újságban a kormányfő leszögezte: világossá kell tenni, hogy Magyarország soros EU-elnökként talán minden eddiginél elkötelezettebb az unió demokratikus értékei mellett, amelyekben az EU ereje rejlik. A törvény elfogadása utáni éles reakciók a szöveg ismeretének teljes hiányán alapultak - fogalmazott Orbán, megismételve, hogy a jogszabály az uniós értékekre épül, és megfelel a XXI. század reformtörekvéseinek.
A  luxemburgi külügyminiszter viszont a Die Welt című konzervatív német újságnak nyilatkozva cselekvésre szólította fel az Európai Bizottságot.
Jean Asselborn szerint a testületnek "érvényt kell szereznie a sajtószabadságnak és a szabad véleménynyilvánítás jogának. Nyilvánvaló, hogy a magyar médiatörvény alapvető demokratikus szabályokat sért, elsősorban az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkét."
A luxemburgi politikus szerint a tét az EU szavahihetősége. A közösség csak akkor lehet szavahihető, ha kifelé azt képviseli, amit belülről átél. "A sajtónak kell a kormányt ellenőriznie, nem pedig a kormánynak a sajtót" - jelentette ki. Asselborn úgy vélte, hogy "Magyarország rendkívül veszélyes útra lépett, amely eltávolítja a demokráciától."
A Die Welt újságírója egyébként - diplomatákra hivatkozva - tudni véli, hogy az Európai Bizottság elnöke pénteki budapesti látogatása alkalmával "a színfalak mögött élesen bírálni fogja a magyarok eljárását. Kifelé ugyanakkor még meglehetősen barátságos arcot vág a brüsszeli hatóság. Barroso - akinek személyes viszonya Orbánhoz a lap szerint feszült - még mindig abban reménykedik, hogy Orbán erősebb külső nyomás nélkül is beadja a derekát" - írta az újságíró.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a magyar médiatörvényről vitát akar kezdeményezni a Bundestagban - közölte Axel Scha:fer, a párt alelnöke. Scha:fer felszólította Angela Merkel német kancellárt, hogy az Európai Unió kormány- és államfői, továbbá az Európai Néppártok körében is tűzze napirendre a magyar médiatörvényt.
Eközben a német kormány szóvivője tartózkodóan nyilatkozott a médiatörvényről. Steffen Seibert elmondta, hogy a berlini kormány előbb megvárja az Európai Bizottság vizsgálatát.
A médiatörvény kapcsán kibontakozott helyzetről és a kezdődő magyar EU-elnökségről nyilatkozott a La Croix című lapnak Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a két dolgot egymástól elválasztva kell kezelni.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadása "Orbán ellenőrzési étvágya" címmel közölt kommentárt, amely szerint a magyar kormánynak "a médiaszabadság korlátozására" irányuló lépése csak a legutóbbi a Budapestről érkező "aggasztó jelek" sorában. Az írás kitér arra, hogy magyar kormánypárti politikusok szerint amikor majd közzéteszik a törvény angol fordítását, az el fogja oszlatni az aggodalmakat.
A lap szerint a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz csaknem bármilyen törvényt elfogadtathat, és ezt a lehetőséget a megválasztása óta arra használta, hogy egy párti ellenőrzés irányába vigye az országot a korábban független intézmények aláásásával. A média csak a legutóbbi "áldozat" - írja a napilap.
Bizonytalanul indult Magyarország európai uniós soros elnöksége, hiszen a félév napirendjének gördülékeny bevezetése helyett a kormánynak a sajtószabadság aláásásával fenyegető médiatörvényt ért nemzetközi és honi bírálatok viharával kell megküzdenie - írta szerkesztőségi kommentárjában a Financial Times.
Az újság szerint "a törvényt újra kell gondolni". A sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság olyan alapvető jogok és európai értékek, amelyek nem kompromittálhatók - fogalmazott a lap a "Magyarország a veszéllyel táncol" című cikkben.
A médiatörvénnyel kapcsolatos két fő aggodalomként a Financial Times (FT) a "bénítóan nagy" bírságokat említette, valamint azt, hogy a törvény betartatására hivatott médiatanácsot "kilencéves időtartamra kinevezett Fidesz-hívekkel töltötték fel". A kommentár szerint igaz lehet, hogy az új törvény sok cikkelye más EU-tagállamok médiaszabályozásában is feltűnik. De olyan államokról van szó, amelyek a sajtószabadság terén maguk sem rendelkeznek makulátlan teljesítménnyel - tette hozzá az újság, Olaszországot említve példaként.
Csigavér címmel közölt rövid kommentárt a médiatörvényről a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az írás szerint hosszú távon nem kell aggódni a magyarországi média szabadsága miatt. Az ország tagja az Európai Uniónak, és Orbán miniszterelnök a minap megerősítette, hogy őrá is vonatkoznak annak "szabályai", amelyek közé az alapjogi charta is tartozik.
Rövid távon Orbán amúgy is meg fogja gondolni, vajon a sajtószabadságba való beavatkozással muníciót akar-e adni bel- és külpolitikai ellenfeleinek a kezébe, újabb kárt okozva Magyarország hírnevének. Legföljebb tehát - a jó szándék bizonyítása végett - olyan tartalmak szankcionálása jöhet szóba, amelyek pornográf jellegűek, illetve valamely népcsoport ellen uszítanak.
A magyar médiatörvény kétségtelenül a kritika elhallgattatására irányul, fenyegeti a szerkesztők függetlenségét és erőteljesen érinti a média sokszínűségét - áll abban a nyilatkozatban, amelyet Stefan Dlugolinsky, a szlovák újságíró-szövetség elnöke tett közzé.
A törvény elfogadásával olyan hatalomkoncentráció valósult meg Magyarországon, amely a végrehajtó hatalom erősödéséhez vezet - állítja Dlugolinsky.