A külföldi sajtó Magyarországról

A Financial Times szerdai cikke szerint a magyar kormány "robusztus módon védelmére kelt" az új alaptörvénynek, amelyet a bírálók a demokrácia elleni támadásnak neveztek. A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy a múlt héten Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levélben fejezte ki aggodalmait a magyarországi demokráciával kapcsolatban. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ugyanakkor a Financial Timesnak kijelentette, hogy az alaptörvényt ért bírálatok közül sok eltúlzott, vagy téves. "Ha bárki azt mondja, hogy a jelenlegi magyar kormány diktatúrát akar meghonosítani Magyarországon - mit mondhatok erre? Nem, nem ezt akarja, mert ez egy demokratikus kormány" - idézi a szóvivőt a brit lap. Szijjártó Péter szerint az alaptörvény egy rossz, a kommunizmus két évtizeddel ezelőtti bukása óta módosított formában létező alkotmány helyébe lépett. A szóvivő az alaptörvénnyel kapcsolatos felzúdulást a médiatörvényt ért tavalyi bírálatokhoz hasonlította. Szijjártó Péter a Financial Times tudósítójának idézete szerint kijelentette: "A bírálók azt mondták, hogy a sajtószabadság ki fog múlni, de ha Ön eljön Magyarországra, és kinyitja bármelyik újságot, vagy megnézi a híreket a tévében, láthatja, hogy milyen durva dolgokat mondanak rólunk"

A The Economist című tekintélyes folyóirat kelet-európai politikai blogrovata (Eastern Approaches) az Operaház előtti tüntetés kapcsán közölt írásában felidézi, hogy Schmitt Pál államfő az új alaptörvényt Magyarország új hajnalaként méltatta. "Könnyen lehet, hogy az lesz, de valószínűleg nem úgy, ahogy Magyarország vezetői remélik" - áll a blogban. A lap szerint a hétfői tüntetés jelentős és jelképes volt: most fordult elő első ízben, hogy az ellenzéki pártok - a szocialisták, a Demokratikus Koalíció és az LMP - összefogtak az "utcai aktivistákkal". Kormányilletékesek cáfolják, hogy a magyar demokrácia veszélyben lenne; érvelésük szerint a kormány csak a radikális változtatásra és megújulásra kapott felhatalmazásnak tesz eleget. Ezek az érvek "egyre kevésbé hangzanak meggyőzően" tekintettel arra, hogy a kormány lesöpri az EU, az IMF, az EKB és az Egyesült Államok kéréseit, hogy egyes törvényeket gondoljanak át, amelyek sérthetik nemzetközi szerződéses kötelezettségeit.

A The Economist közzétette Csák János londoni magyar nagykövet olvasói levelét, amelyben egy áprilisi cikk kapcsán kifejtette, hogy az új alkotmány az Európai Unió Alapjogi Chartáját teljes egészében tiszteletben tartja, az etnikai, kulturális és vallási sokszínűséget biztosítja. Emlékeztetett, széles körű társadalmi konzultáció után fogadták el az új alaptörvényt, és a kormány azóta is nagy támogatottságot élvez.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív újság a címoldalon kezdődő írásban számol be az Európai Bizottság (EB) tervezett lépéseiről "Az EU nem akar Orbánnal pénzügyi támogatásról tárgyalni" címmel.

Az újság a véleményoldalán is foglalkozik a magyar helyzettel. Georg Paul Hefty "Legitimitás kérdése" című írásában azt emelte ki, hogy kritikusan kell viszonyulni egy olyan politikához, amely számos vonásában egypárti hatalomra emlékeztet. Ugyanakkor kétség sem férhet ahhoz, hogy "ez az egypárti túlhatalom demokratikus választások révén jött létre." A kétharmados többség felhatalmazást ad az alkotmányozásra és törvényalkotásra. "Minden egyéb a felhatalmazottak önkorlátozásának kérdése, vagyis nem a legalitás, hanem a legitimitás kérdése."

A FAZ gazdasági rovatában "Magyarország kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája" címmel jelent meg kommentár. A szerző, Michaela Seiser kifejtette: a magyar kormány politikája "hadilábon áll az európai közösség némely előírásával." Erre a legutóbbi példa a jegybankra vonatkozó törvény, amellyel kapcsolatban "nyilvánvaló, hogy Orbán azért akarja az ellenőrzése alá vonni a nemzeti bankot, hogy hozzáférhessen a 35 milliárd eurós devizatartalékhoz." Az idei állampapír-kibocsátások sikere érdekében vissza kell szerezni a befektetők bizalmát, ez azonban "nehezen megy. A rendszerváltás utáni időszak mintatanulója gazdaságilag erősen visszaesett és láthatóan nem találja a kiutat a zsákutcából".

A Die Welt című német konzervatív lap "Éljen a köztársaság!" címmel számolt be a magyarországi helyzetről. A szerző, Thomas Roser budapesti keltezésű tudósításának bevezetőjében kiemelte, hogy "Magyarországon erősödik az ellenállás a hatalmi ágak elválasztásának elve kiüresítése ellen", a kormány pedig "mostanáig a bírálatok dacára magabiztosan cselekedett". A szerző szerint "a Dunánál növekszik az ellenállás a ténylegeses egypárti állammal és annak új alkotmányával szemben." Roser úgy vélte: "Orbán az alkotmányozó többségét mostanáig hatalma bebetonozására használta". A miniszterelnök egykor "maga is egy autoriter rendszer ellen harcolt, most viszont, úgy tűnik, nem tudott ellenállni az ellentmondás nélküli kormányzás csábításának."

Ugyancsak a Die Welt szerdai számában glossza jelent meg "Magyarország, abszurdisztán" címmel. A szerző, Tilman Krause a Horthy-korszakból ismert egyes mondásokat - a király nélküli királyságra és a tenger nélküli ellentengernagyra vonatkozó szólásokat - ismertetve kifejtette, hogy "a legkülönlegesebb furcsaságokkal való ékeskedés" hagyományának folyatatásaként értelmezhető, hogy a köztársaság elnevezés elmarad az ország nevéből.

A Handelsblatt című német üzleti lap "Egy hazárdjátékos Budapesten" címmel közölt cikket az újság véleményoldalán. A szerző, Stefan Menzel írása bevezetőjében megjegyezte: "Orbán Viktor magyar miniszterelnök veszélyes irányvonalat követ". Hozzátette: "Magyarország hamarosan nagy árat fizethet azért, hogy Orbán gazdasági és politikai elszigeteltségbe vezette az országot." A lap szerint "mindenekelőtt Orbán önfejű gazdaságpolitikája" okoz "nagy nyugtalanságot." Az ágazati különadókat és egy sor egyéb intézkedést említve a szerző leszögezte: "a jogbiztonság másképp néz ki. Orbán ezért nem csodálkozhat, hogy a külföldi befektetők az ilyen gazdaságpolitikai döntések láttán hátat fordítanak az országnak, vagy magas árat kérnek a nagy kockázatért cserébe". Az állampapír-piaci helyzetet ismertetve Stefan Menzel hozzátette: az EU-IMF-hitel lenne a legmegfelelőbb a helyzet kezelésére, az IMF azonban változtatásokat írna elő a gazdaságpolitikában. "Orbán pontosan emiatt hezitál, hogy beengedje-e az IMF-et az országba. Máshogy azonban már nem megy, a segítségnek kívülről kell érkeznie."

A Handelsblatt Gazdaság és politika című rovatában Ruth Berschens brüsszeli keltezésű írása jelent meg "Magyarország megijeszti az európaiakat antidemokratikus üzelmekkel" címmel. A szerző ismerteti az Európai Bizottság fenntartásait, hozzátéve, hogy a brüsszeli testület napokon belül dönt arról, hogy az Európai Bírósághoz fordul-e a vitatott magyar törvények miatt. A pereskedés mellett azonban "van egy másik, valószínűleg hatékonyabb nyomásgyakorlási eszköz". Hozzátette: "Brüsszelben úgy hírlik, az IMF és az EU nem ad új hitelt, amíg Budapest nem biztosítja a jegybank függetlenségét."

A Financial Times Deutschland (FTD) című gazdasági lap politikai rovatában "Az EU nem hagyja tovább, hogy Magyarország nevetségessé tegye" címmel jelent meg beszámoló. Claus Hecking brüsszeli és Peter Ehrlich berlini tudósító közös cikkében a lap ismerteti: az EB a vitatott magyar jogszabályok ügyében egyebek között azt is fontolgatja, hogy az Európai Bírósághoz fordul. "Brüsszel így nyíltan vállalja az összeütközést az Orbán-kormánnyal." Ugyanakkor az Európai Néppártban is csökken Magyarország támogatottsága.

A Financial Times Deutschland (FTD) nemzetközi politikai rovatában Petzer Ehrlich cikke jelent meg "A magyar miniszterelnök nem hagyja magát megállítani" címmel. Az írás szerint Orbán Viktor politikáján az EU mostanáig "nem sokat tudott változtatni," mert az EB jogi lehetőségei korlátozottak, Orbánt pedig megvédték az elvbarátai az Európai Néppártban, de hamarosan mindkét vonatkozásban változás történhet. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos már januárban pénzügyi szankciókat javasolhat, "néppárti körökben pedig azt mondják, nem szabad ugyanazt a hibát elkövetni, mint Silvio Berlusconi esetében: az olasz kormányfőt is alig bírálták barátai az Európai Néppártban, míg aztán az adósságválságban hagyták megbukni" - írta az FTD.

A lap véleményoldalán "Veszélyeztetett Európa" címmel jelent meg írás. E szerint Magyarország az alkotmányos reform révén "eltávolodik mindentől", ami Európának fontos: a demokráciától, a jogállamiságtól, a polgári jogoktól. "Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az EU végre növelje a budapesti kormányra gyakorolt nyomást - nemcsak jogi értelemben, hanem mindenekelőtt politikailag." Az FTD szerint Magyarországon "egy kormánypárt be akarja betonozni a hatalmát és meg akarja fosztani a változtatás esélyétől a jövendő kormányokat, sőt az egész országot." A lap szerint az európai politikusoknak "végre össze kellene szedniük a bátorságot" ahhoz, hogy "nyíltan bírálják a magyar kormányt" és "minden rendelkezésre álló eszközzel fokozzák a nyomást az országra", hiszen "az európai értékek védelméről van szó."

A Berliner Zeitung című baloldali lap "Masszív tüntetés az 'orbanizáció' ellen" címmel számolt be a hétfő esti budapesti tüntetésről. A szerző, Frank Herold az ország hivatalos nevének megváltozásával összefüggésben megjegyezte: "az ország átnevezése a legártalmatlanabb paragrafus" az új alkotmányban. "Magyarország nemzetközi partnerei sokáig csak nézték Orbán üzelmeit, de úgy tűnik, türelmük időközben fogyatkozásnak indult" - írta Frank Herold, megemlítve egyebek között Hillary Clinton levelét, amelyet "páratlan diplomáciai lépésnek" nevezett. Hozzátette: Orbán az amerikai külügyminiszter aggódó levelével kapcsolatban is "közömbösséget mutatott", de már a lakossági támogatottsága is csökken, hamarosan pedig a súlyos gazdasági problémák miatt kerülhet szorult helyzetbe.

A Tagesspiegel című liberális lap "Végzetes elszigeteltség" címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Hermann Rudolph kifejtette, hogy, Magyarország "mélyen európai ország", amelyet "Orbán végzetes elszigeteltségbe vezetett". Hozzátette: eljött az ideje annak, hogy az európai közösség "világossá tegye a tagok előtt, hogy hol van a különutak határa."

A The Wall Street Journal Europe szerdai számában jelent meg beszámoló arról, hogy a befektetők aggodalommal tekintenek Magyarország kilátásaira. A cikk megjegyezte, hogy a magyar jegybanktörvény vizsgálata után dönthet majd az Európai Bizottság arról, hogy kíván-e megbeszéléseket folytatni Magyarországgal a Budapest által igényelt pénzügyi segítségről.

Európa nem hagyhatja eltéríteni Magyarországot címmel az első oldalon közzétett szerkesztőségi írásban foglalkozik a Le Monde című francia lap a magyarországi eseményekre adandó külföldi válasszal. Komoly figyelmeztető lövést jelent Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy tízezrek vonultak fel Budapest utcáin január 2-án, tiltakozásul az új alkotmány hatályba lépése ellen - áll a szerkesztőségi cikkben. A lap szerint az Európai Unió kényes helyzetben van. "Nem maradhat közömbös az Orbán-kormány gyakorlatával szemben... Megbüntetni egy demokratikus választások eredményeként létrejött kormányt, mindazonáltal nem könnyű" - mutatott rá az újság. A Le Monde úgy látja, hogy Brüsszelnek nem szabad megalkudnia a magyar kormány gazdaságpolitikáját illetően sem. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap "felfüggesztette a tárgyalásokat Budapesttel. Igazuk van. Európának nem szabad támogatnia egy olyan országot, amely gúnyt űz a szabályaiból" - írja a lap.

A demokratikus intézmények elleni kormányzati támadás szövetségbe tömörítette az együttműködést eddig elutasító erőket - állapította meg a Le Monde az Operaház közelében tartott tüntetésről szóló beszámolójában, kiemelve, hogy különösen sok nem-kormányzati szervezet csatlakozott a tiltakozáshoz. A lap emlékeztetett arra, hogy az EP egyes frakcióiban komolyan felvetődött a Lisszaboni Szerződés 7. cikkét érvényesítő eljárás megindítása,"azonban a konzervatívok, akiket sokkolt az Ausztria ellen 2000-ben bevezetett szankciók esete, vonakodnak szembeszállni Orbánnal, aki ráadásul az Európai Néppárt alelnöke".

A Libération kiemelten, három oldalon keresztül foglalkozott Magyarországgal. Florence La Bruyere bevezető írása beszámolt arról, hogy Magyarország új antidemokratikus alkotmánya miatt tízezrek tüntettek az Opera előtt. Úgy vélte, mostanra "megszületett egy autokratikus rezsim struktúrája". Utalt a miniszterelnök rendszerváltáskori múltjára, megemlítette, hogy akkor még Orbán fiatal haladó volt, szemben állt a nacionalistákkal, igazi európai volt.

Marc Semo cikke az unió lassú reagálását sérelmezte Magyarországgal kapcsolatban. A cikk megemlékezett az Ausztria ellen 2000-ben hozott EU-s szankciókról. Most azonban az "igen populista", konzervatív Orbán Viktor kormányának "autokratikus elhajlásai" ügyében az EU hallgat. Idézte Daniel Cohn-Bendit EP- képviselőt, aki a magyar helyzetet súlyosabbnak értékelte, mint az egykori osztrákot, hiszen a magyar kormány "nemcsak nyitott a szélsőjobboldal felé, de "zajlik egy, a demokráciát zárójelbe tévő folyamat is", s nem lehet egyszerre "több Európát akarni, ugyanakkor pedig hallgatni ezekről a kérdésekről". A cikk szerint jelen törvényeivel Magyarország sohasem léphetett volna be az EU-ba.

Vincent Giret cikke az egykori sztálinista diktátornak, Rákosi Mátyásnak a háború utáni demokratikus jogokat megnyirbáló szalámi-taktikáját ismertette a francia olvasókkal, s kiemelte, hogy "kései követője, a szélsőségesen populista" Orbán Viktor, aki egykor másképp gondolkodóként indult, szintén ezt a taktikát alkalmazza. A cikk sérelmezte, hogy az EU megbüntette Görögországot, de szemet huny Magyarország felett. Ebben bűnös az Európai Bizottság, az Európai Parlament, de az Európai Néppárt képviselői is, akik "egy kukkot sem mondanak Orbán barátjuknak", s így "a gyalázatot szégyennel párosították".

Florence La Bruyere cikke a magyar gazdaság növekvő gondjaival foglalkozott. Szerinte Magyarországnak változtatnia kell politikáján, hogy megkaphassa az unió segítségét, "ezt azonban a recessziótól való félelme ellenére visszautasítja". Kitért arra, hogy a politikai válsághoz gazdasági válság is társul, és megemlítette a forint 30 százalékos értékcsökkenését, a 82 százalék feletti államadósságot, a 11 százalékos munkanélküliséget, amely bizonyos régiókban a 70 százalékot is eléri. La Bruyere szerint az Orbán-kormány államadósság csökkentésére tett intézkedései elriasztották a befektetőket.

Helene Despic-Popovic cikke arról számolt be, hogy a kétharmados parlamenti többséggel elfogadott új magyar alkotmány és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megkötik a következő kormányok kezét, amelyek aligha tesznek majd szert kétharmados fölényre. A régebbi demokráciákban a jövedelemadók mértékét, a jegybank felépítését vagy az elismert vallási közösségek számát nem foglalják bele az alkotmányba, ám Orbán Viktor Magyarországán más a helyzet - írta. A lap tételes listát közöl az alkotmány jelentősebb, leginkább kritizált pontjairól, és említést tett az egyetlen ellenzéki rádió, a Klubrádió frekvenciájának elvesztéséről is.

A Le Soir című, baloldali liberális irányzatú brüsszeli lap hasábjain Pascal Martin kommentárban foglalkozott Magyarországgal. Martin szerint Magyarország hatalmas csalódást okozott, pedig amikor a 2004-es nagy EU-bővítés előtt a tagjelölt országokat elemezték, Magyarországot illetően semmilyen komolyabb probléma nem merült fel. A csalódás abban áll, hogy január elsején életbe lépett új alkotmányával "az Orbán-kormány a legalapvetőbb európai értékeket vetette el". A Le Soir szerint a korrupció és válság sújtotta Magyarország "Orbán nacionalizmusába menekült".
A bécsi Die Presse hasábjain Orbán ellenzői az IMF nyomásgyakorlásában reménykednek című cikkében Peter Bognar úgy vélte, minden tömegmegmozdulás dacára Magyarországon az ellenzék belpolitikailag a partvonalra szorult, és nem sokat tehet. Egyetlen reménye, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) térdre kényszeríti Orbánt. Becslések szerint Magyarországnak öt-tízmilliárd euróra lesz szüksége 2012-ben, de a piacokról nem tudja finanszírozni magát, mert túl magasak a hozamok. A valutaalap azonban feltehetően feltételekhez köti a hitel jóváhagyását.


A bécsi Der Standard írása szerint Orbán "önkényuralmi rendszert" épít ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz, Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben olyan berendezkedésről van szó, amely "már nem demokrácia, de még nem is teljesen diktatúra".

A Der Standard külön cikkben számolt be a hétfő este az Operánál lezajlott, "a lappangó demokrácialeépítés" miatti tüntetésről is.
A Magyarországról író számos olasz napilap közül a Corriere della Sera "Haidertől a Magyarországról való csendig: hol van Európa?"  címmel Pierluigi Battistatól közölt vezércikket. "Ha létezne a demokrácia Maastrichtja, Európának azonnal követelni kellene Magyarországtól a szabadság és a demokratikus civilizáció minimális paramétereinek tiszteletben tartását, melyek lehetővé tennék megmaradását az európai családban". Battista arra emlékeztetett, hogy a "politikai korrektségért hisztériázó" EU 2000-ben szankciókat vezetett be Haider Ausztriája ellen, most "fagyos közömbösséget" tanúsít a magyarországi veszéllyel szemben. A Corriere szerint a januárra tervezett római Monti-Merkel-Sarkozy találkozó alkalom lehetne "a tiltakozó budapesti lakosokkal vállalt szolidaritás kifejezésére". 

A La Repubblica három oldalas helyszíni tudósítással számolt be a budapesti eseményekről, illetve Heller Ágnessel készített interjút. A torinói La Stampa "Az ősi kór, mely megmérgezi Magyarországot", az Il Foglio "Orbánnak túl sok pénz hiányzik ahhoz, hogy magyar Ducét játsszon" címmel írt cikket.

Elsősorban ismertetik, és nem kommentálják a magyarországi tüntetéseket és az uniós állásfoglalásokat a vezető lengyel napilapok, ugyanakkor a baloldali liberális Gazeta Wyborcza "A magyaroknak elegük van" és "Süllyed az Orbánomika" címmel közölt szerdán bíráló hangnemű cikkeket Magyarországról. A Gazeta Wyborcza címoldalán beszámolt a hétfői budapesti tüntetésekről, populistának nevezve a miniszterelnök lépéseit. Pawlicki "A magyaroknak elegük van" címmel külön írást is jegyez, melyben kitér a Klubrádió, az index.hu ügyére, valamint az ellenékiek tiltakozására is.

A Dziennik Gazeta Prawna gazdasági-közéleti napilap "Európai vita a magyar demokráciáról" címmel a magyar kormány döntéseit követő uniós visszhangról írt, a Rzeczpospolita pedig a devizatartalék esetleges felhasználását elemzi.

Szlovákia számára nagyon fontosak a magyarországi fejlemények, mert  Orbán Viktor kormányzása példa lehet Robert Fico számára - vélekedik "Ficot Pesten kell megállítani" című kommentárjában a Sme című liberális szlovák napilap. "A szlovák Orbán figyelemmel kíséri mi történik a Dunától délre, feljegyzéseket készít magának és szorgalmasan gyűjti az ötleteket. Különösen azt figyeli, mi az, ami Orbánnak átmegy (Európában), s ami neki is átmehetne, ha valóban nekiáll a munkának" - írta Peter Morvay.

A baloldali Pravda a Tanulságos Magyarország című kommentárjában azt állítja, hogy Magyarország a diktatúra felé halad. "Az, ahová Orbán Viktor és az ő Fidesze haladnak, az a diktatúra. Az, amit szétvernek, az a liberális demokrácia" - írta Peter Javurek. Magyarország mostani történetéből Szlovákiai számára a tanulság: "Semmiféle egyedülálló sziget Európában nem lehetséges. A magyarokat a fideszes nemzeti egység nem menti meg, ha a csőd előtt fognak állni. És nem mentik meg őket a dicső múltról szóló szavak sem, ha nem fognak tudni megegyezni az Európai Unióval és a nemzetközi intézményekkel. Ezt követően csak egyvalami mentheti meg őket: Orbán Viktor nyomdokain lassan visszatérni abba a pontba, ahol az elhagyta a demokráciát" - zárja írását Peter Javurek.