A kígyó gyereke kígyó – megerőszakolt nők a menekülttáborban

Nigériában tízezreket rabolnak el a dzsihádisták, sorsukról az AFP francia hírügynökség számolt be.„Amikor megkérdeztem egy katonától, hogy örökbe fogadhatom-e a kicsit, gúnyosan nevetett, és azt mondta, inkább hagyni kellene meghalni és kidobni a szemétbe” – emlékezett vissza az asszony.A konfliktus új kasztot szült az észak-nigériai társadalomban; a dzsihádisták által elrabolt fiatal férfiak, nők és gyermekek tízezrei váltak a szegények között a legszegényebbé, ők lettek a kitaszítottak kasztja. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"246342","attributes":{"alt":"Éhező gyerekek a táborban. A 2,6 millió nigériai belső menekült fele gyerek.","author":"","class":"media-image","height":"282","title":"Éhező gyerekek a táborban. A 2,6 millió nigériai belső menekült fele gyerek.","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A 25 éves Fatima Salisunak megesett a szíve a kisfiún. A nő özvegy és maga is menekült. Több mint egy évig volt az iszlamisták fogságában. Kényszerítették, hogy menjen hozzá a szélsőségesek egyik harcosához. Egy kislánya is született a férfitól, de meghalt. Fatima „férje” halála után tudott elmenekülni a szélsőségesektől, most menekülttáborban él. Az ENSZ Gyermekalapjának jelentése szerint a 2,6 millió nigériai belső menekült fele gyerek. Összesen 475 ezer gyerek szenved súlyos alultápláltságban, 20 ezer nigériai gyereket szakított el a 2009 óta tartó konfliktus a családjától.Csak a dalori táborban mintegy ötvenezren élnek, de Fatima Salisu és fogadott fia elkülönülten él a többiektől. „Nem szabad közel mennem hozzájuk, mindenki megvetéssel néz rám. Én még csak elviselem a gúnyolódásokat” – mondta a fiatalasszony, de aggódik Umar és a táborban élő hasonló gyerekek miatt. „Megverik őket, nem játszhatnak a többiekkel” – panaszolta. „Ha ezt megengedjük, a gyűlölet megváltoztatja őket, és súlyos veszélyt jelentenek majd a társadalomra.” [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"246343","attributes":{"alt":"Vízosztás a táborban","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"Vízosztás a táborban","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A  Boko Haram egykori foglyai és a többi nigériai között mélyül a szakadék. A Csád-tó térségében elfoglalt városokban a Boko Haram emberek tízezreit tartotta fogva hónapokig, amíg a hadsereg ki nem szabadította őket. A férfiakat rendszerint agyonlőtték. A kiszabadított nőket viszont a társadalom kiközösíti, gyermekeikre leendő fegyveresekként tekintenek.„A lázadók gyermekeinek kitaszítása akadályozza a megbékélési és rehabilitációs folyamatot, és automatikusan befolyással van esetleges radikalizálódásukra” – magyarázta Hilary Matfess, a Védelmi Elemzések Intézetének (IDA) elemzője, a térség szakértője. „Nagyon sok nőt raboltak el, a legismertebb példa a 2014 áprilisában elhurcolt chiboki diáklányok esete, de sokan önként csatlakoztak a Boko Haramhoz” – mondta.A városok felszabadításakor szinte lehetetlen különbséget tenni azok között, akiket elraboltak, és azok között, akik önként álltak be közéjük, emiatt a bizalmatlanság és ellenségeskedés légköre uralkodik. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"246344","attributes":{"alt":"Ő vajon kihez tartozik?","author":"Fotók: TASR/AP, SITA/AP","class":"media-image","height":"320","title":"Ő vajon kihez tartozik?","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] „Mindenki azt hiszi, hogy szándékosan mentünk férjhez a Boko Haram fegyvereseihez, pedig kényszerítettek minket” – mesélte könnyek között a 27 éves Hafsa Ibrahim, akit elraboltak és hozzákényszerítettek egy terroristához.„Szeretetet kell mutatnunk az ártatlan gyermekek iránt, és támogatnunk kell a szintén ártatlan anyjukat” – mondta Borno kormányzója, Kashim Shettima. Ellenkező esetben „örökölni fogják” az apjuk haragját – figyelmeztetett.Nigéria északkeleti részében azonban az emberek továbbra is meg vannak győződve arról, hogy „a rossz vér” nemzedékről nemzedékre öröklődik. „A kígyó gyereke kígyó” – tartja egy helyi szállóige. TÖBB MINT EZREN HALTAK MEG EGY NIGÉRIAI MENEKÜLTTÁBORBAN