A keleti partnerség programja

A svéd-lengyel kezdeményezésből kinőve 2009 májusában Prágában indított keleti partnerség keretében az EU szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait hat volt szovjet tagköztársasággal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, továbbá Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal.     Martonyi János külügyminiszter októberben Budapesten külföldi nagyköveteknek azt mondta, Magyarország nagyon aktív a keleti partnerség programjának előmozdításában. Németh Zsolt külügyi államtitkár a Moldova barátai elnevezésű EU-országcsoport szeptemberi találkozóján Chisinauban úgy fogalmazott: Budapest arra törekszik, hogy a keleti partnerség programja a magyar EU-elnökség sikertörténete legyen.     Az államtitkár rámutatott: a májusi tanácskozás lesz az EU-elnökség legmagasabb szintű, és ilyen értelemben legfontosabb nemzetközi csúcstalálkozója, mérföldkő lehet az európai szomszédságpolitika felülvizsgálati folyamatában. A magyar diplomácia fontos feladatának nevezte, hogy feltérképezzék a keleti partnerségi együttműködés lehetőségeit. Mint mondta, "a politikai stabilitás és a gazdasági együttműködési lehetőségek indokolják a keleti partnerség iránti elkötelezettségünket". A program "kiemelkedő tényezőjeként" említette Ukrajnát, és szólt arról is, hogy Magyarország Moldovával is jelentős kapcsolatépítést folytatott az utóbbi években. Tájékoztatatása szerint jelentősen erősödtek a gazdasági kapcsolatok Fehéroroszországgal és különösen a kaukázusi térséggel.     Decemberben, a fehéroroszországi elnökválasztást követő erőszakkal kapcsolatban Németh Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a történtek nagyon károsan befolyásolhatják Fehéroroszországnak az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatát is. Hangsúlyozta, Magyarország a leghatározottabban elvárja, sőt, követeli, hogy a fehérorosz hatóságok bocsássák szabadon a politikai foglyokat, így a bebörtönzött elnökjelölteket is.     A Külügyminisztérium háttéranyaga szerint a keleti partnerségben "a magyar EU-elnökség alatt nem elsősorban jogszabályalkotási feladatok állnak az unió előtt, sokkal inkább stratégiai lépések megtételére van szükség".     A keleti partnerség második csúcstalálkozóját a 27 EU-tagállam és a hat partnerország állam- és kormányfőinek részvételével tartják. A tanácskozáson Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor kormányfő közösen elnököl majd. Az eseményre Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is hivatalos, és a partnerség barátainak csoportjában várhatóan orosz kollégája is Magyarországra érkezik.     A keleti partnerség az európai szomszédságpolitika keleti irányát igyekszik erősíteni, mivel a politika eddig jobbára a déli szomszédokat tömörítő euromediterrán partnerségre koncentrált. A keleti partnerség arra ösztönzi a részt vevő országokat, hogy közelítsék jogrendszerüket az uniós normákhoz, de nem kínálja fel az EU-tagság perspektíváját.     A "tagság nélküli integráció" formulájában összegezhető partnerség céljait a résztvevők két- és többoldalú keretben kívánják megvalósítani. A kétoldalú együttműködésben a szabadkereskedelmi megállapodások, hosszú távú célként a vízumliberalizáció és az energetikai együttműködés fejlesztésének céljai jelennek meg. A többoldalú keretekben a partnerek regionális együttműködésének ösztönzése a cél.     A keleti partnerségi együttműködésre a közösségi forrásokból fordított összeg a 2008. évi 450 millió euróról a tervek szerint 2013-ra 785 millió euróra bővül. Ezt további 50 százalékkal egészítik ki az intézményi, 20 százalékkal pedig a regionális fejlesztést célzó alapok.     A 2011. májusi csúcstalálkozó előkészítésében nagy szerepe lesz az európai szomszédságpolitika folyamatban lévő felülvizsgálatának. Az EU-tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a partnerekkel, valamint a civil társadalommal folytatott konzultációkat (2010. szeptember-december) követően az Európai Bizottság a tervek szerint 2011 tavaszán mutat be jelentést egyrészt a felülvizsgálat eredményéről, másrészt a szomszédságpolitikában érintett országok fejlődéséről. Az EU-külügyminiszterek októberben megállapodtak, hogy a 2011. májusi csúcstalálkozón megvitatják a keleti partnerségben elért eredményeket és iránymutatást fogalmaznak meg a jövőre.     Rácz András, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa az MTI-nek októberben kifejtette: Magyarországnak soros EU-elnökként közvetítő, "menedzserszerepet" kell játszania, "az az érdekünk, hogy a nagyokat meg tudjuk győzni a keleti régió fontosságáról, elsősorban vízumügyekben". Rámutatott, Magyarország stratégiai érdeke a keleti partnerség erősítése, hiszen "szomszédainkról van szó, elemi érdekünk, hogy stabilak és kiszámíthatóak legyenek".     Megjegyezte ugyanakkor: Magyarországnak nem célja és feladata, hogy a "jégtörő" szerepét játssza, a magyart követő lengyel EU-elnökségnek úgyis nagy ambíciói vannak a keleti partnerségben. Magyarország számára EU-elnökként a kompromisszumkeresés, a közvetítés a legfontosabb - hangsúlyozta.