A Hradzsinról is szólnak a parlamenti választások

Prága. Csehországban a parlament választja az államfőt, ezért a hétvégi képviselőházi választáson nemcsak a Tisztelt Ház összetételéről dönt az állampolgár, hanem megteremti a jövő év elején esedékes elnökválasztás meghatározó körülményeit is. A parlamenti választások eredményéből így majd arra is következtetni lehet, hogy ki lesz Václav Havel – akinek a mandátuma 2003 február elején lejár – utóda. Havel már nem választható újra, mivel egymás után kétszer ő töltötte be a legmagasabb tisztséget. Tekintettel a pártok erejére és befolyására, annak van a legnagyobb esélye, aki a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), illetve a Polgári Demokratikus Párt (ODS) támogatását élvezi. Nagy szerepet játszik majd az is, hogyan osztják el – a választási eredmények függvényében – a legfőbb kormányzati és parlamenti tisztségeket. Maga Havel korábban több olyan személyiséget is említett, akit ő el tudna képzelni utódaként. Közülük azonban csak a kereszténydemokrata Petr Pithartnak, a szenátus elnökének van reális esélye az államfői posztra. Neki is csak akkor, ha a választásokat a ČSSD nyerné, s koalíciós partnerként a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppártot, esetleg a Szabadság Unió-Demokrata Uniót venné maga mellé. Pithart mindhárom tömörülés számára elfogadható jelölt. A szociáldemokraták ugyanakkor azt hangoztatják, hogy saját jelöltet kívánnak indítani. Felröppent a jelenlegi ombudsman, Otakar Motejl neve is, ezt azonban – megfigyelők szerint – csak kísérleti léggömbnek szánták, mert az igazi jelölt Miloš Zeman lenne. Zeman, aki most búcsút mond a kormányfői tisztségnek, bejelentette: visszavonul a nagypolitikától, s az elnöki funkciót csak akkor vállalná, ha a pártok egyetlen más jelölt esetében sem tudnának közös nevezőre jutni. Ami könnyen megtörténhet. Ugyanakkor a sajtó ezt olyan kiskapunak tartja, amelyet Zeman és a szocdemek hagytak nyitva maguknak. Zemannak egyrészt akkor lenne esélye az államfői poszt elnyerésére, ha a szocialisták vasárnap nagyarányú győzelmet aratnak, s erősek lesznek a parlamentben. Másrészt pedig – paradox módon – akkor, ha az ODS alakítana kormányt, hiszen akkor bizonyára Václav Klaus lenne a miniszterelnök, s már nem indulna az államfői székért. Klaus, aki pártja nem hivatalos államfőjelöltje, többször is kijelentette: a választási siker esetén a kormányfői posztot részesítené előnyben.

A Szabadság Unió-Demokrata Unió és néhány kisebb tömörülés, illetve a ČSSD egy része már hosszabb ideje a közvetlen elnökválasztás bevezetése mellett kardoskodik. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség, amire az elkövetkező hónapokban már aligha kerítenek sort.

A többség változtatna

Prága. Egy májusi felmérés szerint a csehek többsége úgy véli, jobb lenne, ha a parlament helyett közvetlenül a lakosság dönthetne az új köztársasági elnök személyéről. A közvetlen elnökválasztást a megkérdezettek 57 százaléka támogatja, míg a jelenlegi rendszert csak 20 százalék tartja megfelelőbbnek és jobbnak. Tíz százalék úgy véli, teljesen mindegy, ki választja meg az államfőt, 13 százaléknak pedig nincs róla véleménye. (k)