A hidegháború óta nem pörgött ennyire a fegyverkereskedelem

A legnagyobb fegyverexportőr az Egyesült Államok, amely a globális piac 33 százalékát birtokolja, és legalább 100 országot lát el fegyverrel. Oroszország a globális fegyverexport 23 százalékát adta. Moszkva mintegy 50 országba szállít fegyvereket, de az export több mint kétharmada mindössze négy országba, Indiába, Vietnamba, Kínába és Algériába megy.

A harmadik legnagyobb fegyverszállító Kína, melyet Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság követ.

A SIPRI által összesített adatok szerint 2012 és 2016 között a múlt század ötvenes évei óta nem látott mértékűre nőtt a globális fegyverkereskedelem, ami főleg annak tudható be, hogy a Közel-Keleten és Ázsiában megugrott kereslet. Volumenét tekintve az ázsiai és óceániai térség vásárolta fel ebben az időszakban a világ fegyverexportjának 43 százalékát, ami 7,7 százalékos növekedés az előző ötéves periódushoz képest. Ezen belül is jelentős részt képez a Közel-Kelet és az Öböl térsége, amely a korábbi 17-ről 29 százalékra növelte részesedését a globális fegyverimportban. Ugyanebben az időszakban Európa fegyverimportja 7 százalékponttal 11 százalékra csökkent.

A Közel-Kelet leginkább importból fegyverkező állama Szaúd-Arábia, amely a globális fegyverimport 8 százalékáért volt felelős 2012 és 2016 között, ami a korábbi több mint háromszorosa. A szaúdi import mintegy fele az Egyesült Államokból származik. Sok fegyvert vásárolt még Rijád emellett az Egyesült Királyságtól és Spanyolországtól is.

Ázsiában amúgy India a legnagyobb fegyverimportőr, a globális kereskedelem 13 százalékával. A SIPRI úgy számol, hogy India importjának több mint kétharmada Oroszországból származik, és Újdelhi csak ötöd ennyi fegyvert importált az Egyesült Államokból. A SIPRI szerint India a jövőben is jelentős importőr marad, mert nem volt képes sikeresen saját hadiipart létrehozni.