A drónok a fegyverkezési verseny új sztárjai

A The New York Times szerint a drónok birtoklásáért világméretű fegyverkezési verseny van kibontakozóban.

Az új "csodafegyver" már bevált harceszköznek számít az amerikai haderőben. Míg 2002-ben az Egyesült Államok 550 millió dollárért vásárolt e könnyű repülőgépekből, addig idén már csaknem 5 milliárd dollárt képviseltek a drónok a Pentagon költségvetésében. Viszonylagos olcsóságuk különösen vonzóvá teszi őket a hadsereg szemében.

Olcsóságuknál csak a hatékonyságuk megdöbbentőbb. Az érzékeny felderítő elektronikával és nagyerejű precíziós fegyverekkel fölszerelt távirányított drónok olyan eszközt testesítenek, meg, amilyenre a stratégák mindig is vágytak: minimális kockázat mellett pontos és halálos csapásmérést tesznek lehetővé anélkül, hogy veszélynek tennék ki a saját haderő katonáit.

Drónok segítségével végrehajtott támadásokkal az amerikaiak eddig mintegy 2300 embert öltek meg, többnyire tálibokat, akik az afgán-pakisztáni határ térségében húzták meg magukat. Anvar al-Avlakit, az al-Kaida szövetségesének számító (amerikai állampolgárságú) imámot is drónról indított rakétával végezték ki anélkül, hogy bíróság elítélte volna - emlékeztetett likvidálására a Der Spiegel.

A német hírmagazinnak nyilatkozó Steven Zaloga történész, aki 35 éve elemzi a nemzetközi fegyverkereskedelem alakulását, úgy véli, hogy a drónok számára az egész Közel-Kelet fontos piac lesz. "Omán, Szaúd-Arábia, Egyiptom, aztán pedig természetesen Ázsia: Malajzia, India, Ausztrália. Ne feledkezzünk meg Európáról sem: Törökország, Olaszország, Lengyelország."

Zaloga becslése szerint a következő évtizedben 94 milliárd dollárt fog kitenni a drónokkal folytatott kereskedelem értéke. Idén nyáron a történész éles szemmel figyelte a nagy párizsi és moszkvai légijármű-kiállítást és -vásárt. Mindkét show-nak a drónok voltak a sztárjai.

A dróntechnológia terén az Egyesült Államok utcahossznyi előnnyel rendelkezik a többi állammal szemben. Washington eddig korlátozta a drónok exportját - éppen azért, hogy ne sodorja veszélybe a technológia terén élvezett előnyét. A kivitel a külügyminisztérium felügyelete alatt áll, a tárca elvben nem engedélyezi fegyveres drónok eladását. Kivételt csak egészen szoros szövetségesek esetében tesz.

Az amerikai hadsereg ma már 230 drónnal rendelkezik. A légierő több pilótát képez ki drónokkal végrehajtott akciókra, mint harci repülőgépek vezetésére. Szeptemberben vált ismertté, hogy az USA titkos drónindító bázisokat tart fenn Etiópiában, Dzsibutiban, a Seychelles-szigeteken.

Az amerikai gyártók - Northrop Grumman, General Atomics - újabban arra törekszenek, hogy a mennél több országnak adhassanak el drónokat. A cégek képviselői nem győzik szorgalmazni újabb és újabb típusok kifejlesztését. "A többi ország csillapíthatatlan étvágyat érez drónokra" - érvelt a Financial Timesnak nyilatkozó James Pitts, a Northrop Grumman igazgatótanácsának tagja. A cég képviselői nemrég Japánban jártak, poggyászukban a Global Hawk nevű óriásdrón modelljével. Ebből a típusból hamarosan a Bundeswehr is kap egy példányt.

ENSZ-adatok szerint eddig több mint 40 állam tett szert távirányítású kisrepülőgépekre. E drónok túlnyomó többsége azonban csak légi felderítést végez; harci bevetésre - az amerikaiak mellett - csak brit és izraeli drónokat alkalmaztak.

A "kuncsaftok" egyre szélesebb termékpalettából válogathatnak. A klasszikus amerikai drón neve Predator (Ragadozó), amely első bevetéseit Afganisztán és Pakisztán hegyvidékei fölött abszolválta. Ez a drón 36 órán át képes a levegőben maradni, a kiszemelt célpontra Hellfire típusú precíziós rakétáival mér csapást.

A Predator kifutó modellnek számít, az amerikai gyártók már készítik az utódát, az Avengert (Bosszúálló), amely jóval több rakétát képes hordozni, mint a Predator. A másik utódmodell neve Reaper (Kaszás), ez igazi óriásnak számít a drónok között. Szárnyfesztávolsága 20,1 méter, a Predatorhoz képest tízszer annyi rakétát (összesen 1,7 tonnányit) képes magával vinni.  Hatósugara 3000 kilométer, ára darabonként 10,5 millió dollár.

A harci drónokat kifinomult felderítő rendszerek segítik. Ilyen például a "kandahári szörnynek" becézett RQ-170 Sentinel. Ez a rendszer fürkészte ki - nagy magasságból, radarok számára érzékelhetetlenül - Oszama bin Laden pakisztáni rejtekhelyét annak idei likvidálása előtt.

A drón-boomon azonban nem csak amerikai cégek keresnek milliókat. A pilóta nélküli kisgépek gyártása terén nagy tapasztalattal bír Izrael is. Míg más országok csak most kezdenek kísérletezni távirányítású légi eszközökkel, az izraeli légierő nemrég ünnepelte első drónszázada létrehozásának 40. évfordulóját.

Az Israel Aerospace Industries (IAI) cégnek a tel-avivi repülőtér melletti telepén - hangárokban, műhelyekben, leszállópályákon - 17 ezer ember dolgozik. Az IAI széles választékát nyújtja drónoknak: a 250 gramm tömegű Moszkitótól a két hátizsákban elférő Madárszemen át a harckocsikban szállított Párducig. Ez utóbbi 60 kilométerre képes behatolni az ellenséges vonalak mögé, s onnan élő felvételeket továbbítani.

Az IAI legfontosabb terméke a Gém. Ennek legújabb változata, a Heron-TP öt tonnát nyom, és képes fegyvereket szállítani. Amikor az izraeli légierő parancsnoka tavaly bemutatta a Heron-TP-t, arról beszélt, hogy ez a drón "új feladatokra" is alkalmazható. Sokan ezt olyan értelmű utalásként értékelték, hogy a Heron-TP drónt Irán nukleáris létesítményei elleni támadásokra fejlesztette ki az IAI.