A cseh kormány tárgyalna uniós partnereivel Klaus feltételéről

"A kormány az összes belső és külső körülmény mérlegelése alapján kész tárgyalásokat kezdeni európai partnereivel a kialakult helyzet lehetséges rendezéséről" - jelentette ki a kormány ülése után Jan Fischer cseh miniszterelnök hétfőn.
    Ugyanakkor azt kéri az államfőtől: adjon biztosítékot arra nézve, hogy amennyiben feltétele teljesül, s az alkotmánybíróság sem találja a cseh alkotmánnyal ellentétesnek a Lisszaboni Szerződést, haladéktalanul aláírja a ratifikációs dokumentumot. 
    Václav Klaus azt követeli az Európai Uniótól, hogy Csehországot a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányának aláírása fejében mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat.
    Fischer leszögezte: a kormány álláspontja az, hogy a Lisszaboni Szerződés egész ratifikálási folyamatának újranyitása lehetetlen.
    A cseh miniszterelnök kedden Brüsszelbe utazik, hogy José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon. Fischer szerint a Klaus követelése nyomán kialakult helyzetet véglegesen az Európai Unió október 29-i és 30-i csúcstalálkozóján kellene megoldani, mert decemberben már túl késő lenne.
    A cseh kormány a maga részéről garantálná európai partnereinek, hogy Klaus feltétele valóban az utolsó, s a dokumentum jóváhagyási folyamata Csehországban is lezárul. Fischer szerint pillanatnyilag az a legnagyobb probléma, hogy senki sem tudja, valóban ez-e Klaus utolsó feltétele.
    "A kormány sajnálattal állapítja meg, hogy az államfő ezen feltétele nem volt ismeretes a Lisszaboni Szerződésről folytatott tárgyalás idején, s a parlamenti ratifikációs folyamat során sem bukkant fel" - idézte Fischer a kormány e témában elfogadott határozatát. Szerinte a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy betarthassa ígéretét, s szerződés még az idén hatályba léphessen.
    A kormány álláspontja az, hogy a Lisszaboni Szerződéshez csatolt emberi jogi charta nem alkalmazható visszamenőlegesen, s annak alapján a II. világháború után kialakult vagyonjogi viszonyok nem kérdőjelezhetőek meg. Fischer megjegyezte: korábban erre a véleményre jutott a cseh alkotmánybíróság is.