A cseh képviselőház jóváhagyta a lisszaboni szerződést

Miután a rendkívüli horderejű, tehát a cseh alkotmányt is érintő nemzetközi szerződésről van szó, a hatályos szabályok szerint elfogadásához háromötödös többségre, azaz 120 igen szavazatra volt szükség.

A képviselőház egy kiegészítő határozatot is elfogadott, miszerint a dokumentum nem alkalmazható visszamenőlegesen, s ennek alapján nem változtathatóak meg a II. világháború után Csehországban kialakult vagyonjogi viszonyok.

Az Európai Unió új működési szabályzatát megfogalmazó lisszaboni szerződés már hónapok óta megosztja a cseh politikát és a társadalmat is. A kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) egy része, hasonlóan az ellenzéki kommunistákhoz, attól tart, hogy a lisszaboni szerződés megnyirbálja Csehország nemzeti szuverenitását, egyesek szerint lehetőséget teremt a Benes-dekrétumok felülvizsgálatára is. Ennek megelőzésére került napirendre a kiegészítő határozati javaslat, amelyre a szavazáskor összesen 185 képviselő mondott igent.

Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) javaslata, hogy a lisszaboni szerződésről folyó vitát szakítsák meg, s a dokumentumról népszavazás döntsön, nem került szavazásra.

A cseh parlament felsőháza, a szenátus február 10-én áprilisra halasztotta a döntést a lisszaboni szerződésről. A polgári demokrata szenátorok azt szeretnék, hogy a lisszaboni szerződés előtt a parlament egy olyan törvényt fogadjon el, amely pontosan rögzítené, hogy a cseh kormány milyen jogköröket adhat át Brüsszelnek. A javaslat szerint minden ilyen jogkörátadást előbb a parlament két házának kellene jóváhagynia.

Václav Klaus államfő a lisszaboni szerződést határozottan elutasítja. A prágai sajtó szerint ezért egyáltalán nem biztos, hogy a lisszaboni szerződést - ha az megkapja a szenátus támogatását is - aláírja.

Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), valamint a két kisebb koalíciós párt - Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt és a Zöldek Pártja - támogatták a lisszaboni szerződést.

Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország az utolsó, amelynek parlamentje még nem foglalt állást a lisszaboni szerződés ügyében. A dokumentumot eddig 25 tagállam parlamentje ratifikálta, míg Írország népszavazáson elutasította. Várható, hogy az ír népszavazást még az idén megismétlik.