<p>A Bush-kormányzatot jelentős felelősség terheli a grúziai válság elfajulásáért - állapította meg a The New York Times szerdai szerkesztőségi cikkében. Az amerikai adminisztráció sietett kihasználni a válságot arra, hogy nyélbe üsse a rakétatelepítési megállapodást Lengyelországgal.</p>
A Bush-kormányzat is felelős a grúziai helyzetért
Ezenkívül felfüggesztette a Moszkva számára dollármilliárdokat jelentő katonai együttműködést az oroszokkal, valamint egy atomenergia-ügyi megállapodást - írta a liberális lap, amely szerint mindezek hozzájárultak Vlagyimir Putyin kormányfő felhergeléséhez.
A The New York Times kétségek között várja Dick Cheney alelnök küszöbön álló külföldi körútját, amelyen Grúziába, Ukrajnába, Azerbajdzsánba és Olaszországba látogat el. "A legkevésbé sincs szüksége a világnak arra, hogy (Cheney) még több sérelmet és izgalmat okozzon" - írta a lap, amely szerint Miheil Szaakasvili grúz elnök nem tanult az utóbbi hetek tapasztalataiból, ragaszkodik az Abházia és Dél-Oszétia feletti grúz ellenőrzés visszaállításához. Úgy tűnik, azt hiszi, Washington mögé áll - írta a liberális lap.
A The New York Times szerint Oroszország és a Nyugat viszonya jelenleg a leghűvösebb egy nemzedék óta; keménységre és kifinomult politizálásra van szükség ahhoz, hogy ne váljon tartós szembenállássá. "Nincs szükség több heveskedésre" - így az újság.
Oroszország grúziai magatartását több washingtoni szakértő szerint elősegítette, hogy George Bush elnök egyre közelebb kerül a bénakacsa-állapothoz. Elnökségének végéhez közeledve egyre halványul nemzetközi befolyása, s ez bátorítólag hatott arra, hogy az oroszok katonai erőt vessenek be a szomszédos Grúziában. "Az amerikai belpolitika átmeneti állapota kétségkívül megkönnyítette az oroszok számára a provokatív magatartást" - jegyezte meg Jeff Mankoff, a Külkapcsolatok Tanácsa nevű agytröszt kutatója.
Leon Aron, a konzervatív American Enterprise intézet orosz kutatásainak vezetője szerint Moszkva biztosan számolt az amerikai politikai naptárral. Úgy gondolták, hogy az iraki háború miatt megcsappant befolyású Bush nem képes elnöksége utolsó hónapjaiban nagy ellenállást kifejteni az orosz lépésekkel szemben. Úgy tervezik, hogy mire az új amerikai elnök január 20-án hivatalba lép, a grúz válság, az orosz fellépés már a múlté lesz, Barack Obama vagy John McCain pedig már lényegében nem tehet semmit. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.