Krónikus fáradtság – vegyük komolyan!

A fáradtságon és levertségen kívül ezeknél a betegeknél még a következő tünetek jelentkeznek: a napi teljesítőképesség erőteljes csökkenése, hőemelkedés, torokfájás, duzzadt nyirokcsomók, általános izomgyengeség, fejfájás, fényérzékenység, feledékenység, depreszszió, ingerlékenység, meggyengült gondolkodási és összpontosítási képesség, valamint alvászavarok. Mintegy öt évvel ezelőtt az amerikai kutatók nevet is adtak ennek a tünetcsoportnak: Chronic Fatigue Syndrome (CFS), azaz krónikus kimerültség szindróma.

Csak akkor beszélünk CFS-ről, ha valaki a munkahelyén vagy otthon a legegyszerűbb feladatokat is csak nagy erőfeszítés árán tudja teljesíteni, ha ez az állapot több mint fél évig fennáll, és ha az orvos minden más betegséget kizárt.

Mi az a krónikus kimerültség?

A betegség többnyire úgy kezdődik, mint egy influenzás fertőzés. Az akut megfázás egy hét alatt elmúlik, a megszokott teljesítőképesség azonban sehogyan sem áll helyre. Azután igen gyorsan újabb és újabb panaszok jelentkeznek: izom és ízületi fájdalom, esetenként rettenetes fáradtság, ami még akkor sem múlik el, ha a beteg egyébként sokat alszik. Emellett koncentrálási zavarok, fejfájás és időnként depresszió is jelentkezhet. Az érintettek 25 százalékát ágyhoz köti a betegség, csak körülbelül 30 százalékuk képes dolgozni. Mivel az egyszerű, mindennapi feladatok ellátása is nehezükre esik, arra kényszerülnek, hogy mind munkahelyi, mind magánéleti tevékenységüket jelentősen korlátozzák. Ehhez járul még a kimerítő vándorlás az egyik orvostól a másikig, melynek során a beteg nemcsak a legkülönbözőbb kezeléseknek kénytelen alávetni magát, hanem sokszor azt is el kell tűrnie, hogy – teljesen igazságtalanul – hipochondernek bélyegezzék.

Kiket veszélyeztet a krónikus kimerültség?

Mindenekelőtt azokat a 20 és 40 év közötti nőket és férfiakat, akik nagyon sokat dolgoznak, és szüntelenül nagyobb teljesítményekre törekednek. A betegség kialakulása valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az amúgy is meggyengült immunrendszer folyamatos és nagymértékű terhelés alá kerül. Melyek azok a tényezők, melyek meggyengíthetik az immunrendszert?

Korábban kialakult, heveny fertőzések, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések.

Öröklött vagy szerzett immungyengeség.

Környezeti tényezők, a szervezetre ható károsanyag-mennyiség a környezetben.

A teljesítendő feladatok és a stressz okozta lelki túlterheltség.

Szociális körülmények, mint például az egyedüllét, a társadalmi elszigeteltség, attól való félelem, hogy csalódást okozunk másoknak, vagy elveszítjük szeretteinket.

Megelőzés és kezelés

A gyógyítás lényeges részét képezik az immunrendszert serkentő kezelések. Bizonyos növényi kivonatok segítségével pozitív irányban lehet befolyásolni az immunrendszert. Egyéni lehetőség szerint minél több időt kell fordítani a testmozgásra, amely nemcsak a szervezet védekező erejét fokozza, hanem a beteg biztonságérzetét és önbizalmát is növeli. A forró szauna és a hideg zuhany váltakozása serkentőleg hat a keringésre, edzi a testet és még az immunrendszer „védősejtjeinek” számát is növeli. A relaxáció és a tudatos törekvés a felépülésre megszünteti a stressz káros hatását. Az autogén tréning csakúgy, mint a tudatos sportolás és testmozgás, a lazítás és a jó közérzet kialakításának különösen hatékony eszköze lehet. A bőséges friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egészség és frissesség tartós biztosítéka, hiszen ezekben az élelmiszerekben az összes létfontosságú vitamin megtalálható. Itt is érvényes az a szabály, hogy a beteg tudatosan vegyen részt saját maga kezelésében, tanulja meg, miből áll a helyes táplálkozás, és hogyan kell elkészítenie a megfelelő ételeket.