Zuzana Čaputová beszéde

"Tisztelt polgártársaim,

A Covid-19-járvány második hulláma újra próbára teszi felkészültségünket és képességünket arra, hogy dacoljunk a vírussal. Nincs tekintettel az érdemeinkre és a néhány hónappal ezelőtti jó eredményeinkre. Újra új kihívás előtt állunk.

Ebben a pillanatban nem az a kérdés, ki a bűnös, ki tehet róla. Elsősorban mindannyiunk felelősségéről van szó. Azok felelősségéről, akiknek döntéseket kell hozniuk, és menedzselniük kell a válsághelyzetet – a politikusok és a szakértők felelősségéről. S ezzel együtt minden állampolgár felelősségéről is. Az első hullám sikeres lefolyása ugyanis két pilléren állt – az időben meghozott intézkedések és a nyilvánosság szolidaritásának pillérén.

A kormány és a tanácsadó szervek felelőssége az, hogy időben hozzon meg adatokon és szakvéleményeken alapuló intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan fontos az érthető kommunikáció, és az, hogy arányos, indokolt és kiszámítható intézkedések szülessenek. Csak az ilyen lépések teszik lehetővé, hogy a nyilvánosság is elfogadja őket. Több tesztre van szükségünk, meg kell erősítenünk az emberi kapacitásainkat, és a struktúráinkat, és minden szervezeti elemmel kapcsolatban olyan elvárásokat kell támasztanunk, hogy az emberek bízzanak abban, hogy az állam mindent megtesz a COVID elleni harcban.

A nyilvánosság, a mi felelősségünk abban gyökerezik, hogy legyünk egymással szolidárisak és figyelmesek. A fertőzöttek számát egyik napról a másikra nem vagyunk képesek csökkenteni. Hozzájárulhatunk azonban ahhoz, hogy megtartsuk a helyzet feletti irányítást, főleg a következő néhány hétben. Mindenkit arra kérek: kezdjük azzal, ami a legkevésbé fájdalmasabb, ezzel együtt pedig a leghatékonyabb. Ne bagatellizáljuk el a helyzetet, amelybe kerültünk, és hordjuk a maszkot mindenhol, ahol szükséges. Csak néhány másodpercbe kerül felvenni a maszkot, észben tartani a távolságtartást, és használni a fertőtlenítőt. Ezek a másodpercek a legsebezhetőbb embereknek éveket jelenthetnek az életükből, mely így nem ér véget idő előtt. A mi másodperceink ma tehát mások számára holnap éveket jelentenek.

A Covid-19 járvány az óvatlanság, a bagatellizálás, az önzőség hullámán utazik, és teszteli, milyen mértékben vagyunk képesek szolidaritást és összetartást mutatni. Értem, hogy a világhálón mindenféle nézetek keringenek, olyanok is, melyeknek vajmi kevés közük van a vírus terjedésével kapcsolatos jelenlegi ismereteinkhez. Fontos ezért, hogy odafigyeljünk információink forrására, és arra is, mit segítünk tetteinkkel. Értem, hogy sokan közülünk már belefáradtak a korlátozásokba, és azt is hogy önök közül többen nagyon sokat vesztettek tavasszal a válság miatt. Azt is értem, hogy sokan önök közül nem érzik magukat fenyegetve a vírus által. De mindenki környezetében van olyasvalaki, aki beteg, gyenge, olyasvalaki, akinek a COVID komoly problémákat tud okozni.

Ma senki sem akar visszatérni a tavaszi, kemény intézkedésekhez. Hasonlóan kemény megszorításokat nem engedhet meg magának az állam, sem a társadalom. A tömegrendezvények elkerülhetetlen korlátozásával azonban már most sok szakma szakemberei megélhetésük fontos, gyakran egyetlen forrását veszítik el. A megelőző intézkedések miatt bekövetkezett és bekövetkező bevételkieséseik miatt tehát kompenzációra van szükségük az államtól. Ezt az államnak nem szabad elfelejtenie, miközben a fertőzöttek növekvő számával dacol.

Tisztelt polgártársaim.

A fertőzöttek növekvő számával egy időben növekszik azok száma is, akiknél komoly a betegség lefolyása, és kórházba, lélegeztetőgépre kerülnek. A vírus terjedésének megállítása tehát nem csak azt jelenti, hogy védjük magunkat és közvetlen környezetünket – meg kell védenünk kórházainkat is, hogy ne omoljon össze az egészségügyi ellátórendszerünk az új páciensek rohamában. Erre azért van szükség, hogy megkapják a megfelelő ellátást azok a COVID-betegek, akiknél komplikált a betegség lefolyása, és hogy képesek legyünk más betegségeket is kezelni, és elvégezni más, létfontosságú orvosi beavatkozásokat is. A figyelmünk és elvárásaink tehát azokra kerül, akik a frontvonalban, az első sorban dolgoznak tovább. Nem csak pénzügyi, de morális támogatásra is szükségük lesz. Elsősorban a fertőző és intenzív osztályok egészségügyi dolgozóiról van szó, akik gyakorlatilag március óta nem pihentek meg, rendkívüli rezsimben dolgoznak, és most ismét a komoly esetek hullámával néznek szembe. Önök jelentik nekünk a reményt a nehéz időkben.

Tisztelt polgártársaim.

A tudomány új tesztfajtákkal állt elő, melyek pár perc alatt megmutatják az eredményt. A végéhez közeledik az oltóanyagok és a gyógymód előkészítése is. Bízom benne, hogy néhány hónap múlva a tudománynak köszönhetően ellenőrzés alatt tarthatjuk majd a vírust, és a COVID-19 a történelem furcsa fejezete lesz, mely csaknem kizárólag 2020-hoz köthető majd. Tartsunk ezért ki, hogy ez az idő a lehető legkevesebb életveszteséggel, gazdasági veszteséggel járjon, és emberi kapcsolatainkat se vámolja meg. Bízom az erőnkben, bátorságunkban és felelősségtudatunkban.

Megbirkózunk vele."