Az önök szervezete csak politikai foglyokat tömörít?
Nem. Szövetségünknek tagja lehet mindenki, akit a kommunista rendszerben valamiféle hátrányos megkülönböztetés ért.
Zdenko Tholt, a Politikai Foglyok Szövetségének elnöke
Nem. Szövetségünknek tagja lehet mindenki, akit a kommunista rendszerben valamiféle hátrányos megkülönböztetés ért. Tehát azok, akiket a B-akció során vagy máskor kitelepítettek; az egykori büntetőszázadokba besorozottak, azok, akiket a főiskolákról és egyetemekről osztályidegen voltuk miatt kidobtak, a gulágokra hurcoltak, és ezek leszármazottai. Azért szervezünk szemináriumokat, és jelentetünk meg folyóiratot is, hogy a mai fiatalok figyelmét is felhívjuk arra, mi történt ebben az országban a múlt rendszerben.
Önt milyen sérelem érte a múlt rendszerben?
A B-akció keretében családunkat Malompatakra telepítették, egy faházba. Apám ügyvéd volt a két világháború között, 1948 után természetesen azonnal elbocsátották, és csak a kőfejtőben talált munkát. Itt egy sziklaomlásba belerokkant. Engem kidobtak a főiskoláról. Kényszermunkahelyet jelöltek ki számomra egy téglagyárban.
Hogy élte át ezt a helyzetet?
Borzasztó volt. A kitelepítés nem csak a lakásunk elvesztését jelentette. Mindenünk ott maradt, és a megélhetésünket is elvesztettük, mivel apám a balesete után nem bírt dolgozni, én sem nagyon bírtam a nehéz fizikai munkát a téglagyárban. Anyámat, mint egykori tanítónőt nem alkalmazták. Sokszor éheztünk. Több évig tartott, mire ki tudtunk lábalni ebből a helyzetből. Ekkor Zsolnára költöztünk, itt sikerült szert tennünk egy kisebb lakásra. A téglagyár után fél évet töltöttem kórházban, következményeit a mai napig viselem.
Megfigyelték a családját?
Igen. Apámat többször is kihallgatták, indokolatlanul bent tartották a rendőrőrsön. De sohasem tudtak rábizonyítani semmit, viszont az életét megkeserítették. Engem is többször bevittek kihallgatásra, fenyegetőztek, de börtönbe küldeni szerencsére nem tudtak.
Meddig tartott ez a rendőri zaklatás?
A hatvanas évek közepéig. De egészen 1989-ig osztályidegenek maradtunk. A testvérem sem tanulhatott, csak fizikai munkásként helyezkedhetett el. Mindig alacsony bérkategóriába voltunk besorolva. A helyzet a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján változott valamicskét.
Mérnöki titulussal rendelkezik. Mikor végezte el az egyetemet?
1982-ben szereztem közgazdász diplomát, természetesen munka mellett, levelező tagozaton. Más megoldás szóba sem jöhetett. Ezután különböző építő-ipari vállalatoknál dolgoztam. Itt megtűrtek bennünket. Mivel szakértelemre volt szükség, eltekintettek az osztályszempontok érvényesítésétől. (kcr)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.