6 pontban összegeztük Donald Trump tervezett lépéseit

A, mint abortusz

Donald Trump nyilatkozatai a kérdésről nem teljesen egyértelműsítik álláspontját. A kampány utolsó szakaszában próbált mérsékelt lenni, miközben megpróbálta megőrizni konzervatív szavazóbázisát. 

Többször hangoztatta, hogy az államoknak kell dönteniük az abortuszra vonatkozó törvényeikről. Nem értett egyet, hogy Florida államban a magzat hat hetes koráig rövidítették az abortuszhoz való jogot. Ugyanakkor nem támogatna egy állami szavazást, hogy ezt felülbírálják az ott élők. 

A Kamala Harrisszel folytatott elnöki vitában kijelentette, hogy nem írna alá egy az abortuszt az egész országban betiltó törvényt.

B, mint bevándorlás

A bevándorlási politika a republikánus jelölt egyik prioritása, akárcsak a 2016-os kampányában is volt. Akkor az „Építsük meg a falat” jelmondatot használta. Véleménye azóta sem változott a bevándorlásról.

Azt ígérte, hogy befejezi a fal építését a mexikói határon, és fokozza a határellenőrzést. Történelmi méretű tömeges deportálást is kilátásba helyezett, kitoloncolna minden nem dokumentált bevándorlót. 

1 millió ember kiutasításával kezdenék, de szakértők szerint ez komoly jogi és logisztikai kihívást jelentene. Trump megfosztaná az illegális bevándorlók gyermekeit a jogtól, hogy állampolgárságot kapjanak.

É, mint éghajlatváltozás

Elnökként Trump több száz környezetvédelmi intézkedést vont vissza, beleértve az erőművek és a járművek szén-dioxid-kibocsátásának korlátozását. Ezúttal ismét arra tett ígéretet, hogy enyhíti a szabályozásokat, állítása szerint ezzel előremozdítva az amerikai autóipart. 

Rendszeresen bírálta az elektromos járművekre való átállást szorgalmazó kezdeményezéseket Joe Biden elnöksége alatt (annak ellenére is, hogy Trump egyik legnagyobb támogatója a kampányban Elon Musk, az elektromos autókat fejlesztő Tesla cég elnöke). A tengeri szélerőművekkel is problémái vannak, megválasztása után leállítaná ezt az energiakitermelési módot.

Alapvetően: Trump többször is nyilvánosan kétségbe vonta a klímaváltozás sürgető voltát és emberi okait, úgy véli, hogy az Egyesült Államok gazdasági érdekeit kell előtérbe helyeznie.

F, mint fegyvertartás

Trump szereti a fegyvereket, vagy legalábbis nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy minden amerikai állampolgárnak joga van a fegyvertartáshoz. Ezt az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése rögzíti.

Ellenzi, hogy fegyvervásárlási nyilvántartást hozzanak létre, ahol megtalálható lenne, ki birtokol fegyvert: szerinte ezzel a fegyvertartók magánéletébe avatkoznának be. Korábban több államban azt is támogatta, hogy a polgárok látható helyen viselhessék fegyvereiket.

Szerinte a fegyverviselés az iskolai lövöldözések számát is csökkentheti, például ha a tanárok is fegyvert viselnek, az elrettentheti az esetleges támadókat.

A fegyvertartásról alkotott véleményét annyival mérsékelte a kampányban, hogy a mentális egészségügyi problémák kiszűrésének fontosságát hangsúlyozza.

G, mint gazdaság

Kampányának honlapján a 20 központi ígéret egyike, hogy „véget vet az inflációnak és újra megfizethetővé teszi Amerikát”. A lakhatási költségeket a bevándorlók kitelepítésével csökkentené, valamint azzal, hogy megakadályozná hitelkérelmeiket.

Adócsökkentések egész sorát tervezi. Először is meg akarja hosszabbítani a 2017-ben bevezetett, jövőre lejáró adócsökkentéseket. Ezek jelentősen csökkentik a vállalatok és a magánszemélyek adóját, de különösen a legmagasabb jövedelműek csoportját segítik. Ha megválasztják, a nagyvállalatok még jobb adózási helyzetbe kerülhetnek. Állítása szerint a gazdasági növekedés és a beruházások ösztönzése a cél.

A nemzetközi kereskedelemre szintén nagy hatással lehet Trump megválasztása. Elnökként korábban a kínai importra kivetett vámokkal korlátozta az amerikai kereskedelmet. Most a legtöbb külföldi árura nagyobb vámot ígér, mondván, hogy a hazai gyártást szeretné támogatni.

K, mint külpolitika

Trump lényegében azt akarja, hogy az USA függetlenítse el magát a világ más részein zajló konfliktusoktól.

Azt állítja, hogy elnökként 24 órán belül véget vetne az ukrajnai háborúnak egy Oroszországgal kötött megállapodással. A Kreml szerint ennyi idő alatt semmit nem lehet elérni. Azt sem részletezte a republikánus jelölt, hogy milyen feltételekkel vágna bele a tárgyalásba. Elmondása alapján az Ukrajnába áramló amerikai forrásokat leállítaná.

Többször is kritizálta a NATO-t és egyes szövetséges államokat, mivel szerinte nem járulnak hozzá megfelelően a közös védelmi költségekhez. Úgy véli, az Egyesült Államok nem vállalhatja magára a kiadások túlnyomó részét. Azt is kijelentette, hogy azoknak az országoknak, amelyek nem tudják a GDP 2%-át erre fordítani, nincs joguk a tagsággal járó védelemre.

Izrael elkötelezett támogatójaként láttatja magát, és elítélte például a palesztinpárti tüntetéseket. Az izraeli haderő fellépésével kapcsolatban fogalmazott már meg kritikát. Meggyőződése, hogy ő elnöksége alatt nem tört volna ki háború a Gázai övezetben, arról viszont nem nyilatkozott, hogyan vetne véget a harcoknak.