Viszonylag magas részvételt jósolnak az EP-választáson

A CEDMO a Visegrádi Együttműködés (V4) tagországaiban készített egy reprezentatív felmérést, amelyben több témára is rákérdeztek, például a demokrácia működésére, az EP-választásba való beavatkozás esélyeire, illetve a választási részvételre is. Utóbbi tekintetében Szlovákia kilóg a sorból: az elmúlt 20 évben tartott 4 választás során mindannyiszor nálunk volt a legalacsonyabb részvétel. 2004-ben a választásra jogosultak 16,96 százaléka, 2009-ben a 19,64 százaléka, 2014-ben pedig a 13,05 százaléka járult az urnák elé, és bár 2019-ben, vagyis a legutóbbi EP-választáson sikerült megugrani a 20 százalékos határt (egész pontosan 22,25 százalék, csaknem duplája az öt évvel korábbi adatnak), így is az EU legszerényebb részvételét produkálta a lakosság.

Magasabb érdeklődés

Amennyiben a CEDMO felmérése pontosnak bizonyulna, ezúttal jelentősen magasabb lenne a részvétel. A szlovákiai megkérdezettek 39 százaléka biztos volt abban, hogy elmegy szavazni, ami csaknem a duplája lenne a 2019-es eredménynek. A válaszadók további 23 százaléka választotta a „talán igen” opciót, így az összes megkérdezett 62 százaléka valamilyen formában hajlandóságot mutat a voksolás iránt. Ugyanakkor eléggé valószínűtlen, hogy az utóbbi 4 választási eredmény fényében Szlovákiában ezúttal háromszor magasabb lenne a részvétel.

Ami a többi V4-es államot illeti, Csehországban hasonló adatokat mértek, mint nálunk, ott a lakosság 36 százaléka tartja biztosnak a részvételét. Magyarországon ez az arány 46 százalék, Lengyelországban pedig 56 százalék – az utóbbi két adat jóval valószínűbb, mint a szlovákiai, hiszen a déli szomszédunknál 2019-ben 43,36 százalékos, északi szomszédunknál pedig 45,61 százalékos volt a részvétel.

Apátia

A részvételre hatással lehet az is, hogy a lakosság mekkora arányban érdeklődik a közügyek iránt, illetve mennyire elégedettek az adott ország politikai berendezkedésével. A CEDMO felmérése pedig azt mutatja, hogy Szlovákia lakossága kifejezetten kiábrándultnak tűnik: a megkérdezettek mindössze egyötöde elégedett a demokrácia működésével, és több mint kétharmada egyetért azzal a kijelentéssel, hogy minden politikus korrupt. A helyzeten az sem segít, hogy minden második megkérdezett úgy látja, a választás eredménye nem sokat változtat majd az ország aktuális helyzetén. Ezek az adatok egyébként összhangban vannak más nemzetközi felmérések eredményeivel is, amelyek szintén a szlovák társadalom apatikusságát jelzik – legutóbb például a Globsec kutatása mutatott hasonló számokat, amelyről nemrégiben lapunk is részletesen beszámolt.

A V4-en belül Lengyelországban a lakosság optimistábbnak tűnik, mint a többi tagállamban: itt a megkérdezettek egyharmada elégedett a demokrácia működésével „csak” 51 százalék ért egyet azzal, hogy minden politikus korrupt, és 45 százalék gondolja úgy, hogy a választás az eredménytől függetlenül nem hoz jelentősebb változást az ország számára.

Beavatkozás

Ami az EP-választásba való beavatkozás esélyeit illeti, Szlovákia lakossága eltérő véleményen van többi visegrádi országhoz képest: nálunk a legmagasabb annak a csoportnak az aránya, akik szerint az Európai Unió intézményei beavatkozhatnák a választásba, az adatközlők 39 százaléka vélekedik így. A második legesélyesebb „jelölt” a beavatkozásra az USA (38 százalék), majd Oroszország következik 36 százalékkal és a NATO 31 százalékkal. A többi tagállamban a lakosság úgy látja, a legesélyesebb beavatkozó Oroszország lehet (Lengyelországban 63 százalék, Magyarországon 54 százalék, Csehországban pedig 44 százalék). 

Szlovákiában az adatgyűjtést az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség végezte március 28. és április 3. között, 1006 adatközlő bevonásával. Az idei európai parlamenti választást Szlovákiában június 8-án tartják.