Visszaállítani a bíróságok hitelét

Ľuboš Szigeti: A bírói tanács egyik feladata, hogy a bíróságokkal szembeni bizalmatlanságot eloszlassaA szerző felvételeAz utóbbi időben megszaporodtak a bírók és az igazságügyben dolgozók korruptságát leleplező sajtócikkek. Ha kiderül egy bíróról, hogy korrupt, a bírói tanácsnak van hatásköre a bíró megbüntetésére?

A bírói tanács kinevezi a fegyelmi tanácsot, amely eljárhat az ügyben, és ha bebizonyosodik, hogy a bíró bűncselekményt követett el, és ezért jogerősen elítélik, többé nem tölthet be bírói állást. A bírói tanácsnak olyan koncepciót kell kidolgoznia, amely elejét veszi az ilyen eseteknek. Személyes tapasztalataim szerint ezt csak úgy lehet megelőzni, ha minél erősebb a társadalmi ellenőrzés. Éppen ezért a bíróságoknak nem szabad elzárkózniuk a nyilvánosság elől és információkat visszatartani. Sajnos, az emberek jogtudata alacsony, ezért bizonyos esetekben el kell magyarázni, hogy a bíró miért éppen úgy döntött, ahogyan döntött. Konkrétan a Lexa-ügyben is ilyen magyarázatra van szükség. Most nem akarok arról beszélni, hogy ez jó vagy rossz döntés volt-e, de még senki nem mondta ki, hogy Lexa bűnös-e vagy nem. És ezt a nyilvánosság előtt is el kell mondani. Általában sok ember nem tudatosítja, mi a különbség a vizsgálati fogság és büntetés-végrehajtás között. Ha valakit kiengedünk a vizsgálati fogságból, sokan azt hiszik, ezzel kimondjuk, hogy az illető nem bűnös, de ez nem így van.

Hogyan lehet visszaállítani a bíróságok hitelét?

A kormány már tett erre bizonyos lépéseket, például azzal, hogy bevezették az ún. bírói menedzsmentet. Ez azt jelenti, hogy a polgári vagy a bűnvádi eljárásban beérkező beadványok kiosztásánál kizárjuk az emberi tényezőt. Nem fordulhat elő, hogy valaki rávegye a bíróság elnökét, ennek vagy annak a bírónak ossza ki az ő ügyének megtárgyalását. A beérkező beadványt rögtön az iktatóban számítógéppel dolgozzák fel, és az osztja ki, hogy melyik bíróhoz kerül. Pár percen belül eldől, hogy az ügyet melyik bíró tárgyalja, ki lesz az aszszisztens és ki lesz a bírói titkár. Minderről a beadványozó is azonnal értesül. Ezután nem létezik, hogy valamilyen úton-módon átpasszolják az ügyet másnak. Több bíróságon már azt is bevezettük, hogy a bírók külön emeleten ülnek, és náluk nincs ügyfélfogadás. Ezt az ügyfelek gyakran nehezményezik, de az ügyfélnek a bíróval nincs mit tárgyalnia. Az ügyfél a saját ügyében a bíróval csak a tárgyalóteremben találkozhat. Igyekszünk ilyen metódusokkal visszaállítani a bíróságok hitelét.

A napokban Kassán történt egy bírói melléfogás, aminek következtében hét maffiózót kénytelenek szabadon bocsátani a vizsgálati fogságból. Van a bírói tanácsnak olyan hatásköre, hogy ilyen esetekben fellépjen a felelős bíró ellen és helyrehozza az ilyen melléfogást?

Sajnos, ezt helyrehozni már nem lehet, mert itt a törvény által meghatározott időről volt szó, és mivel azt nem tartották be, a bírói tanács már nem tehet semmit. De a bírói tanácsnak a kötelessége lesz olyan viszonyokat teremteni, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő. A szankcionálás a fegyelmi tanács feladata; a bíróság elnökének kötelessége beadvánnyal fordulni a fegyelmi tanácshoz; a bírói tanács ellenőrzi, hogy milyen fegyelmi döntés született. Azért dolgozunk az említett koncepción, hogy perszonálisan rendbe rakjuk a bíróságokat, meg legyenek határozva a pontos szabályok. Ha nem is tudjuk őket felelősségre vonni, de valamilyen úton-módon tudjuk figyelni, hogy rendesen végzik-e a munkájukat. De a bírói munkát és az ügyintézést nem lehet kilóban vagy méterben mérni. Hiába mondja az igazságügy-miniszter, hogy havonta 25 polgári ügyet kell elintéznem, vagy az új pontrendszer szerint ezer pontot kell elérnem. Nálunk, a galántai járásbíróságon például a bírók nem huszonöt, hanem negyven ügyet is letárgyalnak egy hónapban. Csak az a fájó pont, hogy állnak a régi ügyek, mert a bírónak egyszerűen nem jut rájuk ideje. Ugyanis az itteni bíróságokon – a Nagyszombati kerületben legalább négynél – kevés a bíró. Galántán például tizenkét-tizenhárom bíróra lenne szükség, de eddig csak nyolcan voltunk, most pedig kilencen. Ezt kellene valamilyen módon megoldani, s ebben is szerepe van a bírói tanácsnak.

Hogy állt össze a 18 tagú bírói tanács és hogy lett Ön a tagja?

Nyolc tagot a bírók választottak meg, továbbá a kormány, a köztársasági elnök és a parlament nevezett ki tagokat. A kormány részéről kinevezett egyik tag, a főállamügyész-helyettes esetében összeférhetetlenség állt fenn a funkciók kérdésében, ezért neki le kellett mondania tagságáról, és a helyébe engem nevezett ki a kormány.

Ön személy szerint mivel kíván hozzájárulni a bírói tanács működéséhez?

Fontos, hogy a tanácsnak olyan tagja is legyen, aki a bíróságokkal első fokon kerül kapcsolatba, vagyis a járásbíróságon dolgozik. A legtöbb ügyet itt tárgyaljuk, és az ügyek folyamatos intézése szempontjából a legnagyobb problémák is itt adódnak. A bírói tanácsban végzett munkám nagyrészt abból áll majd, hogy a tanácsot első kézből tájékoztassam arról, tulajdonképpen hogy működik mindez első fokon.

Például a galántai járásbíróságon hogyan működik?

Jelenleg két büntetőbíró van és hét tárgyalja a polgári ügyeket. Technikai felszereltség dolgában az utóbbi években nagyot fejlődtünk, ma már minden bírónak és minden bírói asszisztensnek van számítógépe. Ha minden jól megy, akkor október elsejétől teljes mértékben rátérünk a bírói menedzsmentre, és ezáltal az ügyeket a bíró és az asszisztens között elektronikus úton továbbítjuk, ami nagymértékben meggyorsítja majd az ügyintézést. Van öt tárgyalótermünk, és minden bírónak lehetősége van hetente kétszer tárgyalást folytatni. Arra is van lehetőség, hogy a bírák otthon dolgozzanak, nem kell minden nap bejönniük munkába, az a fontos, hogy jól felkészüljenek, és az ügyet időben letárgyalják. Éppen az lesz a bírói tanács feladata, hogy elkészítse azokat a szabályokat, amelyek a legjobb feltételeket biztosítják a bírói munkához. Például, hogy a bíró ne kapjon hetven ügyet, ha fizikai lehetetlenség harminc-negyvennél többet rendesen elvégezni. Ehhez csökkentenünk kell az egy bíróra jutó ügyiratok számát, amit úgy érhetünk el, hogy több bírót alkalmazunk, vagy az ügyiratok egy részét a magasabb beosztású bírói hivatalnok (vyšší súdny úradník) kapja meg, az egyszerűbb ügyekben ő hozhatna döntést, így csökkentenénk a bírák leterheltségét. Azután jöhet az, hogy ellenőrizzük a bírók munkáját és meghatározzuk, hogy ha nem teljesítenek megfelelően, hogyan lépjünk fel velük szemben. Az első lépés azonban mindenképpen az lesz, hogy megfelelő feltételeket kell teremteni, meg kell húzni a „startvonalat” a munkájukhoz.

A 18 tagú Szlovák Bírói Tanács

A Szlovák Bírói Tanács a bírói önkormányzat legfelsőbb szerve, teljes mértékben önálló, független bírói önkormányzati szerv. Saját döntési jogkörrel rendelkezik, másrészt pedig az igazságügyi miniszter tanácsadó testülete. A tanácsnak 18 tagja van, elnöke a mindenkori legfelsőbb bíróság elnöke. A bírói tanács feladatai közé tartozik a kerületi bíróságok elnökeinek és alelnökeinek kinevezése, és arról is ez a testület dönt, hogy milyen legyen a következő években a bíróságok koncepciója. Sajnos, a közvélemény előtt a bíróságok hitele ma eléggé alacsony, voltak bizonyos bírói döntések, amelyek a lakosság körében nem a legjobb visszhangot váltották ki. A tanács feladatai közé tartozik a bíróságok hitelének visszaállítása, a korrupció letörése, és olyan koncepció megvalósítása, amely hatékonyabbá teszi a bíróságok munkáját.