Visegrád népe komor s borúlátó

Mindez abból az átfogó, összehasonlító felmérésből derül ki, melyet az Ipsos végzett a John McCain szenátor, egykori amerikai elnökjelölt vezette Nemzetközi Republikánus Intézet számára.

Az adatgyűjtést az Ipsos még márciusban végezte Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban, személyes interjúkban, országonként több mint ezerfős, reprezentatív mintán. Az átfogó közvélemény-kutatás a társadalom jelenlegi helyzetét vizsgálja: a lakosság félelmeire, a politikai rendszerben való bizalomra, az EU-hoz, a NATO-hoz és az Oroszországhoz fűződő viszonyra kérdez rá, de érdekli az is, mennyire bíznak az emberek a sajtóban, és honnan szerzik az információikat.

A kutatásból kiderül, a V4 tagországai közül kizárólag Csehország lakossága véli úgy, hogy az országuk általánosan véve jó irányba tart, ám itt is csak a válaszadók valamivel több mint fele gondolja ezt. Magyarország lakosainak fele, a lengyelek 57%-a és Szlovákia lakosságának 59%-a szerint ugyanakkor rossz irányba haladunk.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi fiatalokra milyen jövő vár, a válaszadók még borúlátóbb hangnemben válaszoltak – itt már a csehek 57%-a is úgy véli, a mai fiatalok kilátásai nem jók, ha otthon maradnak. Szlovákiában a megkérdezettek 67, Magyarországon 74, Lengyelországban pedig 75%-a vélekedik hasonlóan. A többség ezért változást szorgalmaz, olyannyira, hogy Szlovákiában az emberek jelentős hányada a jelenlegi demokratikus rendszert is lecserélné. 

Nagyon sokan cserélnék le a demokráciát

A Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) május végén nyilvánosságra hozott felméréséből kiderül, a V4-es tagországok lakosai meglehetősen elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel. Európa legnagyobb gondja szerintük a terrorizmus, saját országuké pedig a nyomor, a társadalmi egyenlőtlenség és a korrupció.

A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség miatt leginkább a magyarok aggódnak, 28 százalékuk nevezte ezt az országukban uralkodó legnagyobb problémának. Szlovákiában és Csehországban ezt a gondot megelőzi a korrupció problémája, míg a lengyeleket a belpolitikai fejlemények töltik el félelemmel. A szlovákiai válaszadók a politika miatt kevésbé aggódnak, spontán válaszaikból kiderül ugyanakkor, hogy a V4-es tagországok közül a leginkább ők félnek a munkanélküliségtől és a korrupciótól is.

Félünk a terrortól

Ha Európa problémáiról esik szó, a V4-es tagországok szinte egyöntetű véleménye az, hogy a legnagyobb veszélyt a terrorizmus jelenti: a magyarok 26, a csehek és szlovákok 20–20, és a lengyelek 18 százaléka vélekedik hasonlóképpen. Csehország ugyanakkor némiképp kilóg a sorból: 26 százalékuk szerint a bevándorlás jelenti a legnagyobb problémát, ezzel messze megelőzik a többi tagországot. Magyarországon a bevándorlást 18 százalék, Szlovákiában 12, Lengyelországban pedig csupán 10 százalék véli a legkomolyabb kihívásnak, amivel Európának szembe kell néznie.

A terrorizmus fenyegeti leginkább jelenlegi életstílusunkat és gyermekeink jövőjét is – vélik egyöntetűen a V4 lakosai. A magyarok szerint ugyanakkor az államcsőd és az egészségügyi és szociális ellátórendszer bedőlése is komoly fenyegetés. A migrációt és a demográfiai változásokat a magyarok mellett a csehek vélik fenyegető tényezőnek: előbbiek 19 százaléka, utóbbiak csaknem negyede nyilatkozott így. A háborútól és az ukrán konfliktus kiterjedésétől pedig a lengyelek tartanak kiemelkedően, 13 százalékuk fél ettől.

Változás kell

A kutatásban rákérdeztek arra is, mennyire bíznak a V4 lakosai a jelenlegi politikai rendszerben. Arra a kérdésre, hogy változásra, vagy inkább folyamatosságra és stabilitásra van szüksége az országuknak, a lengyelek és a szlovákok 53 százaléka a változást választotta. Magyarországon is többen szeretnének változást, itt 49–46 százalék arányban győztek a változáspártiak, 5 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Egyedül a csehek 60 százaléka mondta azt, hogy stabilitásra és folyamatosságra vágynak.

A felmérés készítői a változáspártiaktól megkérdezték azt is, hogy kéne kinéznie annak a bizonyos változásnak. A legradikálisabbnak a szlovákok bizonyultak, a változásra szavazók 40 százaléka megváltoztatná az ország alkotmányos berendezkedését és a rendszert. A magyar változáspártiak 38 százaléka osztja ezt a véleményt, 39 százalékuk azonban inkább valamely jelenlegi ellenzéki pártot szeretné a kormányban látni.

Kell-e a demokrácia?

A felmérés egyik legérdekesebb kérdése azt firtatta, vajon a demokratikus kormányzás, vagy a jövedelmező gazdaság fontosabb-e a válaszadók számára. A demokrácia fontossága ugyanakkor csak Magyarországon és Lengyelországban győzött, előbbiben 54, utóbbiban 51 százalékkal. A csehek 51 százaléka inkább a gazdasági eredményeket választaná, és messze a szlovák válaszadók körében volt a legegyértelműbb – 54% –, hogy a gazdasági fejlődés sokkal fontosabb számukra, mint a demokrácia.

A kutatás kitért a V4-es lakosok Európai Unióhoz fűződő viszonyára is. Az uniót a lengyelek 49, a szlovákok 45, a csehek 41 és a magyarok 35 százaléka tartja olyan politikai közösségnek, mely jogokat és előnyöket biztosít minden lakosának, és lojalitást valamint áldozatot vár cserébe. Többen vannak azonban, akik az uniót önálló országok szövetségének tartják, és a lakosság szerintük csak hazájának tartozik lojalitással és áldozattal. Mindezt a magyarok 51, a szlovákok 54, és a csehek 56 százaléka gondolja így.