Veszélyben a lakástámogatás

Milyen költségvetéssel dolgozik idén az alap?

Költségvetése 3,2 milliárd korona. Ezzel az összeggel ugyan még sikerül fedeznünk azokat a kérvényeket, több mint 2100-at, amelyek beérkeztek az alaphoz, de az ezután várható kérvényekre a költségvetésből már nem futja.

Mi vezetett oda, hogy alig pár hónap alatt kimerítették teljes költségvetésüket?

Tavaly év végén még kampányolnunk kellett a lakosság körében, mivel novemberben még egymilliárd koronányi felhasználatlan összeg volt a költségvetésünkben. Januárban aztán megváltoztak a támogatások odaítélésének a feltételei. A támogatás felső határát 600-ról 700 ezer koronára emeltük, megszüntettük a korhatárt, és megemeltük a többi programra nyújtott támogatás nagyságát is. Megváltozott a jegybanki kamatláb is, aminek köszönhetően kedvezőbb kamatokat tudunk nyújtani. A legalacsonyabb kamatláb így jelenleg 3,1 százalék, a legmagasabb 7,8 százalék. Egyes programokban egy százalékkal, néhánynál pedig fél százalékkal kedvezőbb kamatlábat tudunk ajánlani. Jelentősen megváltozott a kérvények összetétele is. Míg korábban a kérvények 90 százalékát a fiatalok lakásépítési programjában tartottuk nyilván, mára a költségvetés 50 százaléka bérlakásépítésre megy. ĺgy csaknem egy az egyhez az aránya a fiatalok lakásépítési programjának és a bérlakásépítésnek. A jövőben azonban ez utóbbi további jelentős térnyerésére számítunk. Ugyan gondoltunk arra, hogy a feltételek módosítását követően megnő az érdeklődés, ennyi kérvényre azonban nem számítottunk. Most így, hacsak nem akarunk leállni a kérvények elfogadásával, kénytelenek vagyunk új pénzforrások után nézni.

Honnan kívánnak pénzt szerezni a további működéshez?

Mivel a költségvetésből semmire sem számíthatunk, a forrásokat elsősorban saját házunk táján kell keresni. Már megkezdtük a bankokkal a tárgyalást arról, hogyan juthatnánk olcsó és számunkra is előnyös anyagiakhoz, az alap által folyósított támogatásokból visszafolyt összegből. A megbeszélések jelenleg is folynak, a következő napokban kellene eldőlnie, hogy képesek leszünk-e további kérvényeket is elfogadni. Most dolgozunk azon a javaslaton is, amit majd az építésügyi miniszter a kormány elé terjeszt. Hozzávetőleg 10-12 napon belül készülhet el, így a kormány erről, mintegy egy-két hónapon belül szavazhatna.

Az alapnak azonban addig is működnie kell. Van vészforrásuk, amit felhasználhatnak?

Az építésügyi minisztérium gyorsan reagált az új helyzetre, és öszszeszedte a tárcánál található öszszes fölös tartalékot. Ennek köszönhetően a minisztérium a múlt héten több mint 300 millió koronát utalt át az alapnak, hogy zökkenőmentesen tudjuk átvészelni azt az időszakot, amíg sikerül egyéb forrásokat biztosítanunk.

Mekkora összeget kívánnak felvenni?

Nagyságát jelenleg becsüljük fel. Hozzávetőleg fel tudjuk mérni, hogy mekkora összegre lesz szükség ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni a kérvényezőket, és ez alapján döntünk az összeget. A pénzt azonban nem egy összegről, hanem ütemekre osztva szeretnénk bebiztosítani.

Mi lesz, ha a kormány mégsem bólint rá az új pénzforrások megszerzésére?

Akkor sajnos le kellene állítanunk a támogatásokat. Nem szeretnénk ugyanis megismételni azt, amit elődjeink, akik hatalmas adósságokat halmoztak fel.

A nem várt érdeklődéshez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy az alapot az eddigi elképzelések szerint az idei év végén felszámolják. Számolhatunk az alap jövőjével kapcsolatban még valamilyen meglepetésre?

Az alap a jövő év januárjától mint jogi személy megszűnik, tevékenységét az építésügyi tárca illetékességi körébe utalják, vagyis a támogatásokat a jövő évtől a minisztériumon keresztül hagyják jóvá. Az alap transzformációjának pontos menetrendjét és részleteit várhatóan május végére dolgozzuk ki. A parlamentben azonban már most ott van egy képviselői indítvány, amely az alap további működésével számol. Erre már csak azért is szükség lenne, mivel az alap egész más szabályokkal működik, mint a hazai pénzintézetek, amelyek sohasem lesznek képesek olyan kedvező hiteleket nyújtani, mint mi. Tavaly például csaknem 12 ezer lakás építését kezdték meg, miközben mi 7888 lakás építésére adtunk támogatást. Elmondható tehát, hogy az alap a hazai lakásépítés egyik pillére volt az elmúlt években. Megszüntetése így nem nevezhető a legbölcsebb lépésnek. Meg kellene adnunk az esélyt legalább a következő kormánynak, hogy eldönthesse, fenn szeretné-e tartani továbbra is az alapot.