Véget ér a parlamenti cirkusz?

Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a szlovák parlament nem az elfogadott törvénymódosítások vagy a konstruktív viták miatt szerepelt a hírekben, hanem a képviselők által okozott incidensek miatt. A házszabály elvileg egyértelműen kimondja, mit engedhet meg magának egy képviselő a plénumban, és mit nem, viszont a honatyák gyakran nem törődnek az előírásokkal.

Nem túlzás, hogy vulgáris szóhasználat és a személyeskedés a szlovák parlamenti kultúra mindennapi részéve vált, de arra is akadt példa, hogy a feszültség bizony tettlegességig fajult. Emlékezetes például az az incidens, amikor évekkel ezelőtt Alojz Hlina a tárgyalás közben rángatta meg Anton Martvoň smeres képviselőt, de a szlovák sajtóban sokat emlegették azt is, amikor Igor Matovič (OĽaNO) korábbi kormányfő és pénzügyminiszter még ellenzéki képviselőként fecskendőket öntött az SaS-es Martin Poliačik fejére.

Rendőrök a plénumban

Nem kell azonban éveket visszamenni a különféle obstrukciókig, hiszen ebben a választási ciklusban is akadtak bőven olyan pillanatok, amelyek finoman szólva is túllépték a kulturált viselkedés határát. Tavaly például az amerikai védelmi szerződés kapcsán alakult ki cirkusz, amikor tárgyalás közben az ĽSNS képviselői egy szlovák zászlóval takarták el a szónoki pulpitust, ezzel blokkolva az ülést, válaszul pedig az SaS képviselői egy ukrán zászlóval takarták el a szlovák lobogót. A helyzet odáig fajult, hogy a képviselők végül vízzel locsolták egymást, sőt, a dulakodás sem maradt el.

Az említett ügy kapcsán felmerült a parlamenti őrség létrehozásának ötlete, és nyáron a képviselők el is fogadták a házszabály-módosítást, ami idén januártól lépett életbe. Ennek értelmében a következő, január 24-én induló ülésen már a rendőrség közjogi méltóságok védelméért felelős hivatalának tagjai fogják bebiztosítani az előírások betartását.

Nem lesznek felvételek

„Meg vagyok győződve arról, hogy a parlamenti cirkuszoknak vége”

– jegyezte meg Boris Kollár (Sme rodina) házelnök, hozzátéve, hogy a kitiltás esetén kikapcsolják az élő közvetítést, kiürítik a termet, és az őrök csak ezután vezetik ki az érintett képviselőt. Elmondása szerint erre azért van szükség, hogy a politikusok ne tudják felhasználni a kitiltás intézményét különféle marketingcélokra.

Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke kiemelte, azokat a képviselőket lehet kivezettetni a teremből, akik a magatartásukkal valamilyen formában akadályozzák az ülés menetét, például blokkolják a pulpitust, vagy valamilyen hangosító berendezésekkel zavarják meg a felszólalókat – mindkét eset előfordult a már említett, védelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalás során is.

„A kitiltott képviselőnek el kell hagynia az üléstermet, és ha ezt többszöri felszólítás után sem teszi meg, akkor az ülésvezető kiutasíthatja az őrök segítségével”

– magyarázta Vetrák azzal, hogy ez pusztán egy lehetőség az ülésvezető kezében, nem pedig kötelesség.

Kényszerítő eszközök

A házszabály értelmében az elnök eddig is kiutasíthatott képviselőket, de ha azok önszántukból nem hagyták el a termet, akkor nem volt semmilyen más lehetőség a kezében a képviselők eltávolítására, ez azonban az őrség bevezetésével megváltozik. Vetrák hangsúlyozta, nem szlovák találmányról van szó, például Csehországban is működik egy ilyen intézmény.

Az alkotmányjogi bizottság elnöke hozzátette, ha a képviselő akár aktív, akár passzív módon ellenáll a rendőri utasításnak, akkor a hatóságok akár kényszerítő eszközöket is bevethetnek annak érdekében, hogy az ülés zavartalanul folytatódhasson. A kitiltott képviselő emellett elveszíti kéthavi fizetését és juttatásait, viszont az aznapi szavazáson továbbra is részt vehet.

A kitiltás a bizottsági ülésekre is vonatkozik, az érintett képviselő ellen pedig fegyelmi eljárást is indíthatnak. Továbbá pénzbüntetésre is számíthat, amiről a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság dönt.

(nar, TASR)