Vážny egy volt a Ficóhoz lojális miniszterek közül

Mivel a Smer jelölte a tárca élére, azok közé a miniszterek közé tartozott, akiknek nem kellett megválniuk a bársonyszéküktől, a botrányok ellenére tovább irányíthatta a tárcát. A kormányfő kívánságait kezdetektől fogva teljesítette. 2006-ban a kormány utasítására leállította a pozsonyi repülőtér privatizációját, s ahogy néhány nappal ezelőtt kiderült, ennek a lépésnek még lesz utóhangja. A minisztérium ugyanis jelenleg azért pereskedik, hogy ne kelljen a privatizációt felügyelő Meinl Bank beruházási banknak 1,5 millió eurós kártérítést fizetnie. Jelenleg a Pozsonyi I. Járásbíróság folytatja a fellebbviteli eljárást, a korábbi döntés szerint ugyanis az említett összegen kívül további 90 ezer eurót kell fizetnie a perköltségekért.

Beindult a sztrádaépítés, de…
Vážny továbbra is azt állítja, hogy igazgatása alatt sokkal gyorsabban épültek az autópályák, mint az előző kormány idején. Arról viszont már nem beszél, hogy a sztrádák háromszor drágábbak annál, mint ahogy 2007-ben állították. A megbízatási időszak végéig, tehát júniusig az eredetileg tervezett 100 helyett 140 kilométernyi utat adnak át – év végéig ezt további 40 kilométerrel egészítenék ki. 2014-ig pedig további 250 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat akarnak befejezni.

Viszont a 2006-os választások előtt tett legfontosabb ígéretét, még a populista Fico-kormánynak sem sikerült teljesítenie. Már most biztos, hogy az év végéig nem épül meg a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya. A gyakorlat igazolta, hogy a kormányfő elképzelései ugyan szépen hangzanak, de kivitelezésük lehetetlen. Elemzők ezt az elképzelést kezdetektől fogva eltúlzottnak tartották. Vážny szerint a munkálatok a gazdasági válság miatt lassultak le.

Az eredeti elképzelések is azzal számoltak, hogy a magántőke bevonásával történő útépítés, az úgynevezett PPP-projektek keretében drágább lesz, mint ha az államkasszából vagy az uniós alapokból történő finanszírozással építenék azokat. Viszont ezzel a módszerrel jóval gyorsabban lehet bővíteni az úthálózatot. A kormány ezen a téren is teljes csődöt mondott, mivel a beruházások költségeit nem sikerült megtartani az eredeti szinten – egészen konkrétan az útépítés jelenleg az ígértnél háromszor drágább.

2007-ben a közlekedésügyi minisztérium azt állította, hogy a PPP-projektre 30 év alatt 150-től 225 milliárd koronáig (5-7,5 milliárd euró) terjedő összeget fog költeni. A végeredmény: 150 kilométernyi autópálya 3 PPP-projekt keretében 20 milliárd eurót emészt fel. Csak az összehasonlítás kedvéért: a különbség körülbelül annyi, mint amennyi az állami költségvetés éves bevétele.

Roadshow–ra készül a miniszter
Minden bírálat ellenére a miniszter elégedett munkájával, s két héttel a választások előtt Ficóval karöltve országjáró körútra indul, hogy a lehető legtöbb új sztrádaszakaszt nyisson meg – nem egyszer olyanokat is, amelyeken még néhány hónappal a hivatalos megnyitás után sem állnak le a munkálatok.

A Vágbeszterce felett haladó autópályát például ezen a hétvégén fogják megnyitni. A város lakosai tíz évig harcoltak az ellen, hogy az autópálya a fejük felett haladó hídon épüljön meg, ám sikertelenül. Jövő hétfőn Kelet-Szlovákiában ad át három új szakaszt nem messze Eperjestől – erről múlt héten született döntés, ezért a munkások éjjel–nappal dolgoznak, s egyáltalán nem biztos, hogy a megnyitás ebben az esetben egyenlő lesz a forgalomnak való átadással.

Útdíjtender
A legnagyobb port viszont a nem egész fél évvel ezelőtt bevezetett, 3,5 tonnánál nehezebb gépkocsikra vonatkozó, elektronikus útdíjrendszer kavarta. A kiírt versenypályázatot a legdrágább ajánlattal előrukkoló SkyToll társaság nyerte meg. A minisztérium beleegyezésével olyan útdíjat határozott meg, amely a többszörösére drágította az autópályák használatát az országban. Nem egy fuvarozó cég a csőd határára került, többen a Pozsony–Kassa közti szakaszt inkább magyarországi autópályákon teszik meg, mert így sokkal olcsóbb.

Vážny mindvégig állította, hogy a rendszer tökéletes és hibátlan. Magabiztos kijelentéseit szó szerint megcáfolták a bevezetést követő események. A rendszer nem működött; a kamionok regisztrációja akadozott; több kilométeres kocsisorok voltak a határon; kiderült, hogy a fizetett szakaszok igazságtalanul vannak felosztva, ennek következtében a kamionsofőröknek olyan útszakaszokért is fizetniük kellett, amelyeken nem is haladtak át. A rendszer bevezetését heves tiltakozások követték, melyek hatására a minisztérium meghátrált, és módosította a rendszert. Sokan még így is igazságtalannak tartják, s a szlovákiai sztrádákat a külföldi és a hazai fuvarozók egyaránt távolról elkerülik.