Valóban lassú a szlovák vakcinaprogram?

Szlovákiába december 26-án érkezett meg a Pfizer és a BioNTech első vakcinaszállítmánya. Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter akkor úgy nyilatkozott, hogy a kórházakban készen állnak a vakcinaközpontok kialakítására, és ha elég védőoltás érkezne az országba, akkor mindössze három hónap alatt képesek lennének beoltani a lakosság nagy részét.

Vakcinahiány

Közel egy hónap elteltével azonban úgy tűnik, hogy a vakcinaszállítmányok mégsem érkeznek olyan gyors tempóban, mint ahogy azt az egészségügyi minisztériumban remélték. A Pfizer és a BioNTech az utóbbi hetekben lelassította az oltóanyag kiszállítását, mivel átalakításokra volt szükség, hogy elérjék a gyártási kapacitásuk maximumát. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) emellett jóváhagyta a Moderna oltóanyagát is, ám egyelőre ez a gyógyszergyártó cég sem képes olyan gyorsan előállítani a vakcinát, hogy több százezres, vagy akár milliós nagyságrendű szállítmány érkezhessen Szlovákiába.

Az egészségügyi tárca sokat remélt az AstraZeneca oltásától is, ám az elmúlt napokban problémák merültek fel a készítmény regisztrációjával kapcsolatban. A legújabb tanulmányok ugyanis arra utalnak, hogy ennek az oltóanyagnak a hatékonysága mindössze 70 százalék körül van, vagyis jócskán elmarad a másik kettő gyógyszergyártó cég vakcinájától (ezeknél a hatékonyságot jóval 90 százalék fölé mérték).

Az egészségügyi miniszter ennek ellenére sem zárta ki, hogy az EMA jóváhagyja az AstraZeneca oltóanyagát, viszont elképzelhetőnek tartja, hogy csak egy bizonyos korcsoport számára engedélyezik a beadatását.

Ha az EMA mégsem hagyná jóvá az említett vakcinát, akkor Krajčí szerint az oltási terv jelentősen csúszna, és azok, akik nem tartoznak egyetlen kivételezett csoportba sem, talán csak nyár végén vagy ősz elején kerülhetnének sorra. A tárcavezető elmondta, hogy Szlovákia számára 3,6 millió oltóanyagot rendeltek az AstraZenecánál. Az EMA várhatóan január 29-én dönt a készítményről.

Az egészségügyi miniszter a biztonság kedvéért további 600 ezer vakcinát rendelt a Pfizertől, és 600 ezret a Modernától, ám ezek feltehetően csak az év második felében érkeznek meg az országba.

Bírálat minden oldalról

A szlovák kormány az előző héten folyamatosan az országos tesztelés feltételeiről tárgyalt. Emiatt néhány járványügyi szakértő (például Alexandra Bražinová, a Comenius Egyetem Orvosi Karának szakértője és Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet elnöke) úgy nyilatkozott, hogy a politikai vezetésnek sokkal inkább a tömeges oltásra kellene koncentrálni, mintsem a tesztelésre.

Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy aki a tömeges oltást sürgeti, az egyszerűen hazudik, hiszen a szakértőknek tudniuk kellene, hogy Szlovákiában egyelőre nincs annyi vakcina, hogy nagyobb mértékű átoltottságról lehessen beszélni.

Krajčí szerint az Európai Bizottság oltási stratégiáját követjük, amelynek értelmében minden tagország a lakosság arányához viszonyítva ugyanannyi vakcinát kap.

Tomáš Valášek (Za ľudí), a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke azonban nem ért egyet azzal, hogy Szlovákia csak az uniós intézményeken keresztül juthatna hozzá az oltáshoz.

„Amíg mi illedelmesen várunk, addig mások vásárolnak. Már jóváhagyott vakcinákat vesznek, legálisan és milliós nagyságrendben, közben nem megkerülve az EU-s egyezségeket. A vakcinapiacot használják fel, amelyet az Európai Unió éppen erre a célra hozott létre”

– magyarázta a Za ľudí parlamenti képviselője.

Lemaradtunk?

Hogy miről van szó? Valášek a Politico nevű portál cikkére hivatkozva állítja, hogy Németország, Franciaország és Dánia gyorsan felvásárolta azokat az oltásokat, amelyeket ugyan más uniós tagországok lefoglaltak, de végül nem vettek meg. Az egyes oltások árai között ugyanis nagy különbségek vannak. Azt, hogy mennyiért vásárolták a vakcinákat, az Európai Bizottság szerette volna titokban tartani, ám az egyik belga képviselőnő a közösségi oldalán – állítólag figyelmetlenségből – egy rövid időre közzétette azoknak az oltásoknak az árát, amelyekből az EB vásárolt. Ezek alapján a Pfizer és a BioNTech vakcinája 12 euróba, a Moderna vakcinája 18 euróba, az AstraZeneca oltása viszont csak 2 euróba kerül. 

Valášek szerint az európai vakcinapiacon azért maradtak szabadon elérhető oltóanyagok, mert bizonyos tagországok arra várnak, hogy az EMA jóváhagyja az olcsóbb vakcinát.

„Az ügyesebb országok, amelyek valóban arra törekednek, hogy a lehető legtöbb oltást beadhassák, felvásárolták ezeket a kimaradt oltóanyagokat. Németország és Dánia így tett az utóbbi napokban. A kérdésem az, hogy ezt megtettük-e mi is? Ha nem, miért?”

– mondta az európai ügyekért felelős bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a parlament jövő heti ülésén felteszi ezeket a kérdéseket az illetékeseknek is.

A bírálók táborához tegnap csatlakozott Monika Beňová, a Smer európai parlamenti képviselője is, aki szerint az oltási program lassúságát a szlovák kormánynak nem az unióra kellene fognia, hanem először a saját háza táján kellene szétnéznie.

„A vírus elleni harcban mutatott hozzá nem értés szó szerint tragikus. Nem tudnak megegyezni az intézkedésekben, és hatalmas problémáik adódtak a tesztek megvásárlásával, amire mindannyian ráfizetünk. Azt már el sem merem képzelni, hogy nézne ki, ha a kormány ezzel az amatőr hozzáállással szerezné be a vakcinákat is”

– hangsúlyozta lapunknak eljuttatott közleményében Beňová.

A „magyar út”

Míg a nyugati országok az unió vakcinapiacán felhalmozott tesztekért versengenek, addig Magyarország más stratégiát választott: az oroszok és a kínaiak által kifejlesztett vakcinákat szerették volna megvásárolni. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén elmondta, hogy az orosz védőoltás, vagyis a Szputnyik V gyártásának kapacitásbeli problémái miatt jelenleg az a valószínű, hogy a Sinopharm cég által gyártott kínai vakcina könnyebben elérhető lesz Magyarország számára.

A kormány ezt a vakcinát szeretné felhasználni a veszélyeztetett korosztály, vagyis a 60 év felettiek beoltására, ám ezt a döntést rengeteg bírálat érte, hiszen a kínaiak egyelőre csak a 18 és 59 év közöttieket oltják ezzel a készítménnyel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy a kínai oltási stratégia eltérő, náluk először azt a korosztályt oltják be, akik a leginkább terjesztik a vírust. A kínai hatóságok viszont engedélyezik a 60 év felettiek beoltását is.

A kínai vakcinát azonban az adatok hiánya miatt is megkérdőjelezik. A helyi hatóságok beszámolója szerint az oltás 79 százalékos hatékonyságot mutat, viszont a Sinopharm még mindig nem tette közzé a klinikai tesztek harmadik fázisának adatait, így a független szakértők egyelőre nem tudták ellenőrizni a gyógyszergyártó cég módszertanát. Annyi bizonyos, hogy az EMA a közeljövőben még nem hagyja jóvá a magyar kormány által rendelt kínai vakcinát. 

Marek Krajčí elmondta: arról ugyan tárgyaltak, hogy mi legyen az orosz vakcinával, de végül arra jutottak, hogy inkább nem vásárolnak belőle (az Oroszországban végzett klinikai tesztek hitelességét ugyancsak megkérdőjelezik a szakértők). A kínai vakcinával kapcsolatban úgy fogalmazott, ennek megvásárlása fel sem merült.

(nar, Reuters, Politico, Telex)