Választások puskaporszagban

Ellepték a bagdadi utcákat a plakátokČTK/AP-felvételAz átmeneti nemzetgyűlés feladata lesz az új alkotmány megvitatása és elfogadása, valamint az új kormány megválasztása, amely az amerikaiak vezetette megszálló hatóság által júniusban hatalomra juttatott kormányzatot váltja majd fel. Az átmeneti nemzetgyűlést a tervek szerint feloszlatják, és az új alkotmánynak megfelelően új parlamentet választanak 2005 végéig. Szaddám Huszein volt diktátor megbuktatása óta most tartanak először választásokat az országban. A mintegy tizennégy millió szavazásra jogosult Irakban és 14 külföldi országban szavazhat. A választék igen széles: 223 pártlistán összesen 10 ezer jelölt indul.

A parlamenti választás nagy esélyesei a síiták, közülük is az Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták legfőbb vallási méltósága támogatását bíró Egyesült Iraki Szövetség. Fő alkotóelemei az Abdel-Azíz al-Hakím és a pénzügyminiszter Ádel Abdel-Mahdi vezette Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI), az Ibrahím al-Dzsaafari jelenlegi alelnök vezette Iszlám Dava párt és az amerikaiak kegyéből kiesett Ahmed Csalabi vezette Iraki Nemzeti Kongresszus (INC), valamint független személyiségek, Huszein al-Sahrisztáni atomtudóssal az élükön. Az esélyes indulók között tartják nyilván a síita Ijád Allávi átmeneti kormányfő vezette Iraki Nemzeti Egyetértés pártból és független személyiségekből álló Iraki Listát is. Az Egyesült Államok szívesen látná Ijád Allávit ismét a kormányfői poszton, de elfogadhatónak tartja Abdel-Mahdi pénzügyminiszter decentralizáción és a magánszektor fejlesztésén alapuló piacgazdasági törekvéseit is.

A síiták hatalom kerülésével Irán nagyobb befolyásra tehet szert a szomszédos országban, nem véletlenül hangoztatta a héten George Bush amerikai elnök, hogy Teheránnak távol kell tartania magát az iraki választásoktól. A Szaddám Huszein diktatúrája idején hatalmon volt szunnita kisebbség közölte: bojkottálni fogja a választásokat, mivel nem teljesítették kérését, hogy az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt halasszák el a választások időpontját.

Az új iraki vezetés előtt nehéz feladatok állnak: meg kell fékeznie a lázadókat, felgyorsítani az ország újjáépítését, a síiták győzelme esetén rendezni a viszonyt a szunnita kisebbséggel, valamint az Észak-Irakban élő, autonómiára, sőt elszakadásra törekvő kurdok helyzetét.

Országismertető

Irak a történelmi Mezopotámia területén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekszik. Területe 438 317 négyzetkilométer, a 25 375 ezer fős népesség 77 százaléka arab, 19 százalék kurd, egyéb 4 százalék. Síita muzulmán 61 százalék, szunnita muzulmán 34 százalék, keresztény 4 százalék, egyéb 1 százalék. A főváros Bagdad, a hivatalos nyelv az arab, a hivatalos pénznem az iraki dinár.

Irak 1932-ben lett formálisan független királyság, erős angol befolyással. 1958-ban a monarchiát forradalom döntötte meg, létrejött az Iraki Köztársaság. 1968-ban a Baasz párt vette át a hatalmat, 1979-től az ország élén Szaddám Huszein állt. Irak 1980-1988 között területi viták miatt Iránnal vívott véres háborút. 1990 augusztusában Szaddám lerohanta Kuvaitot, de innen 1991 január-februárban az Egyesült Államok vezette ENSZ haderők kiűzték. A háború után az ENSZ BT követelte, hogy Irak számolja fel tömegpusztító fegyvereit és vesse alá magát nemzetközi ellenőrzésnek. Arra hivatkozva, hogy ez nem történt meg, 2003. március 20-án az USA és szövetségesei háborút indítottak Irak ellen. Április 9-én elfoglalták Bagdadot, megdöntve Szaddám Huszein 24 éves uralmát. A nagyobb harci cselekményeket 2003. május 1-jén befejezettnek nyilvánították, a bukott diktátort 2003 decemberében fogták el. A koalíciós erők Irakban maradtak, az országot amerikai vezetésű ideiglenes kormányzótanács irányította. 2004. június 1-jén megalakult az Ijád Allávi vezette átmeneti kormány, az államfő Gázi Adzsil al-Jáver lett, az átmeneti kormány június 28-án vette át hivatalosan a hatalmat.

Irak olajban gazdag ország. A három háború és a diktatúra tönkretette az ország gazdaságát is, az újjáépítés dollár tízmilliárdokba kerül. Az egy főre eső GDP becslések szerint 2004-ben 1500 dollár, az infláció 29,3 százalékos volt, számos gazdasági mutatószám nem ismert.

A független Irak 82 éves történelmében eddig 11 parlamenti választást rendeztek, de egyik sem volt többpárti és demokratikus; sem akkor, amikor az ország brit mandátumterület volt, sem a háborúk, sem az embargó korszaka idején. 1954 szeptemberében az összes politikai pártot betiltották, A Baasz Párt 1968 júliusában teljesen magához ragadta a hatalmat, képviselőik mellett csak néhány álfüggetlen juthatott a parlamentbe. (mti, -rn-)