Bagdad. Bizonytalan helyzetben, a felkelők szaporodó támadásai és fenyegetései, valamint rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartják holnap Irakban a hármas választásokat, amelyeken a 275 fős átmeneti parlamentet, a 18 tartományi tanácsot és a kurd autonóm parlament tagjait választják meg.
Választások puskaporszagban
A parlamenti választás nagy esélyesei a síiták, közülük is az Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták legfőbb vallási méltósága támogatását bíró Egyesült Iraki Szövetség. Fő alkotóelemei az Abdel-Azíz al-Hakím és a pénzügyminiszter Ádel Abdel-Mahdi vezette Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI), az Ibrahím al-Dzsaafari jelenlegi alelnök vezette Iszlám Dava párt és az amerikaiak kegyéből kiesett Ahmed Csalabi vezette Iraki Nemzeti Kongresszus (INC), valamint független személyiségek, Huszein al-Sahrisztáni atomtudóssal az élükön. Az esélyes indulók között tartják nyilván a síita Ijád Allávi átmeneti kormányfő vezette Iraki Nemzeti Egyetértés pártból és független személyiségekből álló Iraki Listát is. Az Egyesült Államok szívesen látná Ijád Allávit ismét a kormányfői poszton, de elfogadhatónak tartja Abdel-Mahdi pénzügyminiszter decentralizáción és a magánszektor fejlesztésén alapuló piacgazdasági törekvéseit is.
A síiták hatalom kerülésével Irán nagyobb befolyásra tehet szert a szomszédos országban, nem véletlenül hangoztatta a héten George Bush amerikai elnök, hogy Teheránnak távol kell tartania magát az iraki választásoktól. A Szaddám Huszein diktatúrája idején hatalmon volt szunnita kisebbség közölte: bojkottálni fogja a választásokat, mivel nem teljesítették kérését, hogy az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt halasszák el a választások időpontját.
Az új iraki vezetés előtt nehéz feladatok állnak: meg kell fékeznie a lázadókat, felgyorsítani az ország újjáépítését, a síiták győzelme esetén rendezni a viszonyt a szunnita kisebbséggel, valamint az Észak-Irakban élő, autonómiára, sőt elszakadásra törekvő kurdok helyzetét.
Országismertető
Irak a történelmi Mezopotámia területén, a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén fekszik. Területe 438 317 négyzetkilométer, a 25 375 ezer fős népesség 77 százaléka arab, 19 százalék kurd, egyéb 4 százalék. Síita muzulmán 61 százalék, szunnita muzulmán 34 százalék, keresztény 4 százalék, egyéb 1 százalék. A főváros Bagdad, a hivatalos nyelv az arab, a hivatalos pénznem az iraki dinár.
Irak 1932-ben lett formálisan független királyság, erős angol befolyással. 1958-ban a monarchiát forradalom döntötte meg, létrejött az Iraki Köztársaság. 1968-ban a Baasz párt vette át a hatalmat, 1979-től az ország élén Szaddám Huszein állt. Irak 1980-1988 között területi viták miatt Iránnal vívott véres háborút. 1990 augusztusában Szaddám lerohanta Kuvaitot, de innen 1991 január-februárban az Egyesült Államok vezette ENSZ haderők kiűzték. A háború után az ENSZ BT követelte, hogy Irak számolja fel tömegpusztító fegyvereit és vesse alá magát nemzetközi ellenőrzésnek. Arra hivatkozva, hogy ez nem történt meg, 2003. március 20-án az USA és szövetségesei háborút indítottak Irak ellen. Április 9-én elfoglalták Bagdadot, megdöntve Szaddám Huszein 24 éves uralmát. A nagyobb harci cselekményeket 2003. május 1-jén befejezettnek nyilvánították, a bukott diktátort 2003 decemberében fogták el. A koalíciós erők Irakban maradtak, az országot amerikai vezetésű ideiglenes kormányzótanács irányította. 2004. június 1-jén megalakult az Ijád Allávi vezette átmeneti kormány, az államfő Gázi Adzsil al-Jáver lett, az átmeneti kormány június 28-án vette át hivatalosan a hatalmat.
Irak olajban gazdag ország. A három háború és a diktatúra tönkretette az ország gazdaságát is, az újjáépítés dollár tízmilliárdokba kerül. Az egy főre eső GDP becslések szerint 2004-ben 1500 dollár, az infláció 29,3 százalékos volt, számos gazdasági mutatószám nem ismert.
A független Irak 82 éves történelmében eddig 11 parlamenti választást rendeztek, de egyik sem volt többpárti és demokratikus; sem akkor, amikor az ország brit mandátumterület volt, sem a háborúk, sem az embargó korszaka idején. 1954 szeptemberében az összes politikai pártot betiltották, A Baasz Párt 1968 júliusában teljesen magához ragadta a hatalmat, képviselőik mellett csak néhány álfüggetlen juthatott a parlamentbe. (mti, -rn-)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.