Vakáció előtt: közéleti bizonyítványosztás

Mielőtt a parlament is vakációra menne, a kormányzás legfontosabb szereplőit veszszük górcső alá.

Iveta Radičová miniszterelnök

Próbálja összetartani az olykor szinte összetarthatatlant. Talán ha az elején erélyesebben lép fel, erősebb pozíciót tudott volna kialakítani. Főleg az első félévben több kormányzati reformtervet is megnyesegetett, amivel frusztrálta minisztereit. Azóta először jól megrágják és felhígítják a javaslatokat, azután kerülnek a nyilvánosság elé.

Radičová pont az ellentettje elődjének – nem is próbálja eljátszani a kemény kormányfő szerepét, ha kell, érzelmes és majdnem elsírja magát. Választóinak – a felmérések szerint – ez eddig bejött. Robert Fico után tartósan a második legnépszerűbb politikus.

Céltudatosság: 2

Kitartás: 2

Affinitás: 1

A kormány

Ha a mennyiséget és a minőséget nézzük, a kabinet teljesítménye felülmúlta a Fico-kormány hasonló időszakban végzett munkáját. Az előző kabinet kevesebb dokumentumot fogadott el, s azok színvonala is alacsonyabb volt, mint a Radičová-kormány által elfogadott törvénytervezeteké és rendeleteké.

Más kérdés, hogy ha az elvárásokhoz mérjük a teljesítményt, már nem ilyen rózsás a helyzet. Tavaly nyáron a kormánypártok választói azt remélték, céltudatos és reformorientált kabinet veszi át az ország irányítását. Mindkét elvárás csak részben teljesült. Céltudatosság itt-ott, reformok a fejekben, egyes miniszterek esetében talán ott sem. A napi operatív feladatok elvégzésében viszont helytállt a kormány.

Munkabírás: 1

Fantázia: 3

Reformok: 3

Ivan Gašparovič államfő

A köztársasági elnök ott tett be a kormánynak, ahol csak tudott. Ez különösen azért meglepő, mert második – és egyben utolsó – megbízatási idejét tölti. Tovább tehát nem kell a Smer kegyeinek megtartásán fáradoznia. Nincs miért.

Akkor miért tesz be a koalíciónak lépten-nyomon? A sok lehetséges magyarázat közül említsünk meg kettőt: egyrészt, nem szereti a jelenlegi kormánypártokat (egész politikai pályafutása alatt a másik oldalon állt), másrészt, egész életében ezt csinálta. Mármint valakinek az érdekeit szolgálta. E nélkül talán nem is tud „működni”. A szomorú hír: a következő három évben is ő lesz az államfő, jobbat tehát ne várjunk. 2014-ben pedig szerencsés kézzel válasszunk!

Szereptévesztés: 1

Politikai realitásérzék: 4

Államférfiúi erények: 4

Richard Sulík házelnök

Szókimondó, szórakoztató alak. Ami rendben lenne, ha egy ismert tévésztárról beszélnénk. A parlament elnökeként viszont olykor illene disztingváltabban viselkednie.

Az ülések vezetésébe még egy év után sem jött bele. A jó hír: még van három éve. A rossz hír: nem úgy néz ki, hogy belelendülne. Szerencséjére három tapasztalt koalíciós parlamenti alelnök is áll mellette, így ha komédiává változnak az ülések, van kinek átadni az irányítást. Erőssége: a lehető legeredetibb módon megy neki a Smernek és vezetőinek. Hátránya: olykor a lehető legeredetibb módon tesz be saját koalíciós partnereinek is.

Parasztság: 1

Őszinteség: 1

Házelnöki teendők: 3

Kormánytöbbség

Értelmetlen lenne a parlamentet mint egészet értékelni, mikor a két nagy blokk más-más színt visz a tevékenységébe. A kormánytöbbségről sok mindent elárul, hogy 79 képviselővel kezdte, de tavaszra már csak 77 maradt. Előrevetítjük: 2014-ben – sőt lehet, hogy már jövő ilyenkor – ennyien sem lesznek. Akárcsak a kormány, a koalíciós többség is másképp viselkedett, mint az elmúlt kormányzati időszakban. Ahány frakció, annyi álláspont, ahány képviselő, annyi vélemény. Így nem csoda, hogy néhány kormánypárti javaslat idő előtt bukott meg.

Annak ellenére, hogy a koalíció új politikai kultúrát hirdetett, a parlamentben nem egy cselekedetével ennek ellenkezőjét mutatta. Nem engedte szövegelni az ellenzék képviselőit – tudjuk, ez semmivel sem visz előbbre, de mégis: joguk van hozzá –, a főügyészválasztást is gyors iramban erőltette át a parlamenten. Ha korábban Ficóék tettek volna ilyet, akkori ellenzékük a demokrácia végéről beszélt volna. Ezért egy nagy fekete pont jár.

Politikai kultúra: 4

Munkabírás: 2

Egység: 3

Ellenzék

Végzi a dolgát. Mindenféle módon, minden oldalról támadja a kormányt. Ez olykor komikus szituációkat szül, például amikor a főügyészválasztás során vagy a bírósági, ügyészségi törvények tárgyalásakor a demokráciát és az alkotmányosságot féltették. Új szín: performanszok, zászlók, transzparensek. Olykor már nemcsak a smeres felszólalások, hanem a vizuális megjelenítés miatt is úgy érezhettük, a parlament valóban egy nagy cirkusz. Az eddig felsoroltak a Smerről szóltak, a kisebbik ellenzéki párt ugyanis csak a megszokottat hozza – a magyarokkal riogat. SNS: nulla innováció, ez pedig kevés ahhoz, hogy kitűnjön.

Fantázia: 3

Helyzetkihasználás: 1

Populizmus: 1

Függetlenek

Négy év szünet után ismét felbukkant a parlamentben a független képviselő mint politikai jelenség. Mellyel komolyan számolni kell. A koalíció és az ellenzék az első évben két-két képviselőt vesztett el, ám szavazataikkal eddig nagyrészt mind a négyen saját táborukat erősítik. Kérdés, meddig, s főként: milyen intenzitással teszik majd ezt. Igor Matovičot a következő hónapokban három egyszerű társa is követheti a függetlenek táborába, így névlegesen is elveszhet a kormánypárti többség. Matovič révén nem csak szavazásaikkal, de megnyilvánulásaikkal is színesebbé teszik a parlamenti üléseket.

Performanszok: 1

Megbízhatóság: 3

Meglepetések: 2