Utoljára módosulhat a szlovák–magyar határ

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. „Szlovák–magyar területcsere lesz”, „Átrajzolják a szlovák–magyar határt” – az ilyen című cikkek garantáltan a legolvasottabbak közé tartoznak a sajtóban, ám csak kis kiigazításokról szólnak. Ha a szlovák és a magyar parlament is megszavazza a két kormány által előkészített új határmegállapítási módszert, akkor a fenti címek is eltűnnek a médiából. Nem lesznek ugyanis határmódosítások.

A 679 km hosszú szlovák–magyar határ többsége folyami szakaszokból áll, az eddigi államközi szerződések alapján a határ a határfolyó medrének közepén fut. A folyók értelemszerűen erről nem sokat tudnak, így folyamatosan megváltoztatják medrüket – a természetes folyamat miatt többször kisebb kiigazításokat kellett eszközölni, melyek technikailag és jogilag is komplikáltak, emiatt pedig drágák.

Szlovákia és Magyarország még közel egy évtizede döntött arról, hogy új módon fogják meghatározni a közös határt, az egyeztetések még 2008-ban, Gyurcsány Ferenc kormányzása és az első Fico-kabinet idejében indultak meg. A szakértői tárgyalások 2010-ben zárultak, azóta öt év kellett, hogy az összes technikai és jogi részletet tisztázza a két fél. Az új határmegállapítási módszerről holnap dönt a kormány, majd a parlamentnek kell szavaznia a szlovák–magyar államszerződésről, valamint a határról szóló alkotmánytörvényről. Utóbbihoz a Smernek az ellenzék támogatására is szüksége lesz, mivel legalább 90 igen kell elfogadásához. Az eddigi, úgynevezett mozgó határ nem felelt meg az uniós és Európa tanácsi előírásoknak sem.

A mostani államközi szerződés részeként egyébként 17 hektárnyi területet cserél ki a két ország. A tervezet szerint az alábbi községek határait érintheti a területcsere: Leléd, Ipolyszalka, Ipolykiskeszi, Ipolyszakállos, Szete, Ipolyság, Sátorosbánya. (MSz)