Uniós gáztakarékosság: Szlovákia még többet is fogyaszthat

Ahogy arról beszámoltunk, a tagállamok gazdasági és energiaügyi miniszterei abban állapodtak meg, hogy jövő év márciusáig uniós szinten 15 százalékkal csökkentik a gázfogyasztást. Ez egyelőre egy önkéntes vállalás, de ha öt tagország, vagy az Európai Bizottság energia-vészhelyzetet hirdet, akkor a 15 százalékos cél kötelezővé válik. Ezt az értéket uniós szinten az elmúlt öt év fogyasztásának átlagából számítják ki és a megállapodás egy évre szól.

Szlovákiai kivétel

Néhány tagállam azonban, így Szlovákia is, kivételt kapott a 15 százalékos cél alól. Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter elmondása szerint több faktornak, így a gáztározók feltöltöttségének, az orosz gázellátástól való függés mértékének és a világjárvány utáni fogyasztás növekedésének együttes hatásaként Szlovákia még többet is fogyaszthat, mint az előző öt év átlaga. Az elmúlt öt esztendőben augusztustól márciusig átlagosan 3,674 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk. A kivételeknek, illetve annak köszönhetően, hogy esetünkben nem az utolsó öt évet, hanem a magasabb fogyasztást produkáló 2021-es esztendőt vették figyelembe, Szlovákiának a következő évben 3,9 milliárdos fogyasztási plafonhoz kell tartania magát. Az uniós gáztakarékossági megállapodás így durván 200 millió köbméterrel magasabb fogyasztásra ad lehetőséget, mint az ország ötéves átlaga. Ez azt jelenti, hogy a következő télen, az uniós gázplafon miatt legalábbis, nem kerül veszélybe a lakosság, vagy a nagyfogyasztónak számító ipari létesítmények gázellátása.

Megint Magyarország

Az uniós gáztakarékossági megállapodást a 27 tagállam közül egyedül Magyarország nem támogatja. A határozatot azonban minősített többséggel fogadták el, így erre az államra is érvényes. Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külgazdasági és külügyminiszter a döntésüket azzal indokolta, szerintük az EU-s rendelet megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar kormány álláspontját. Szijjártó szerint csak egy kommunikációs fogásról van szó, amellyel nyugat-európai politikusok akarják megmenteni a hitelességüket, amihez most az uniós vezetés is asszisztált. Főként a gázfogyasztási plafon bevezetését bírálta. Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök a múlt hét végén az erdélyi tusnádfürdői beszédében azt mondta, az uniós intézkedés keretében, ha valamelyik tagállamnak nincs elég gáza, akkor elveszik azoktól, amelyeknek van.

A szakértők szerint

Deák András György, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa a Portfolio portálon megjelent írásában részletesen elemzi, hogy Magyarország azért nem csatlakozott az uniós egyezményhez, mert nem akarják kockáztatni, hogy az oroszok csökkenthetik a déli vezetéken hozzájuk érkező földgáz mennyiségét. A EU-s takarékossági megállapodásról pedig azt írja, az unió nem írhatja elő Magyarországnak, hogy gázt adjanak át valamelyik másik tagállamnak.

Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós szinten 15 százalékos fogyasztáscsökkenés mellett, a tározók töltöttségét és az LNG-kapacitást is figyelembe véve Európa át tudja vészelni a következő telet. Ez azt jelenti, nem kell majd korlátozni a lakossági gázfogyasztást. Ez még akkor is tartható lenne, ha az orosz gáz teljesen kiesik. „Nyitott kérdés marad ugyanakkor, hogy egy hosszú és hideg tél esetén fontossági sorrendet kell-e felállítani az nagyfogyasztónak számító ipari létesítmények gázellátásában” – véli a szakértő. Az uniós takarékossági intézkedésbe foglalt szolidaritási elvről pedig elmondta, ennek a pontos formáját még nem dolgozták ki. „A mostani tervezetek szintjén semmi sem látszik valamiféle »kényszerből«” – tette hozzá Feledy arra vonatkozóan, kötelezhetőek lesznek-e az egyes tagállamok arra, hogy gázt adjanak át valamelyik másiknak. A szakértő szerint a legfontosabb kérdés ebben a témakörben az lesz, hogy Európa tud-e majd földgázt adni Ukrajnának.