Ukrajna: győztek a nyugati irányultságú erők

ÖSSZEFOGLALÓ

Amint az várható volt, a nyugatorientált, az orosz beavatkozást elutasító pártok nyerték az ukrajnai előrehozott parlamenti választásokat. Az urnák vasárnap este zárultak, ám végeredmény még tegnap este sem volt.

A részeredmények alapján az ukrán miniszterelnök pártja és az államfő nevével fémjelzett politikai tömörülések fej fej mellett végeztek. A szavazatok 60 százalékának feldolgozása (ez volt az állás lapzártánkkor) alapján összesített részeredmények szerint az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vezette Népi Front a voksok 21,6 százalékát szerezte meg, míg az államfőről elnevezett Petro Porosenko Blokkja egy hajszálnyira maradt le mögötte a szavazatok 21,5 százalékával.

Timosenko leszerepelt

A harmadik helyen meglepetésre az Andrij Szadovij lembergi (lembergi) polgármester vezette Önsegítés (Szamopomics) nevű párt állt a voksok 10,2 százalékával. Rajtuk kívül bekerült még a parlamentbe a Jurij Bojko vezette Ellenzéki Blokk a voksok 9,29 százalékával (a pártot a Majdan-tüntetések nyomán eltávolított volt államfőt, Viktor Janukovicsot támogató Régiók Pártjából kivált politikusok alapították).

Oleh Ljasko radikális pártja (Szvoboda) 7,9 százalékot kapott, míg Julija Timosenko volt miniszterelnök Haza pártja a voksok 6,1 százalékát gyűjtötte össze, így épphogy csak bejutott. A többi párt nem lépte át a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

A parlamenti erőviszonyok a fenti arányokhoz képest jelentősen módosulhatnak, mivel a képviselői helyek felét egymandátumos választókörzetekben lehet elnyerni – itt a győztes mindent visz elv érvényesül, így az erősebb pártok felülreprezentáltak lesznek a kijevi törvényhozásban.

Radikális változás

Amint az eredményekből látni, radikálisan átrendeződött az ukrán belpolitikai paletta. A legutóbbi választáson, 2012-ben az oroszpárti formáció (Régiók Pártja) 34,4 százalékkal győzött, egyben kormányfőt adhatott. Akkor bejutott a kommunista párt is, amely mostanra gyakorlatilag eltűnt.

Petro Porosenko Blokkja tegnap bejelentette, hogy kész nyomban koalíciós ajánlatot tenni három másik Európa-párti erőnek, Jacenyuk, Szadovij és Timosenko pártjának. Elemzők szerint Porosenko Blokkja és a miniszterelnök vezette Népi Front együtt megszerezte a listás helyek több mint felét.

Az új ukrán parlamentben 225 képviselői helyet töltenek majd be az ötszázalékos küszöböt átlépő pártok listáin induló jelöltek. A többi mandátumot az egyéni választási körzetek győztesei kapják. Számuk azonban 225 helyett most várhatóan csak 198 lesz, mivel az Oroszország által elcsatolt Krímben és a harcok sújtotta kelet-ukrajnai térségben, a szakadárok ellenőrzése alatti településeken nem tudták megtartani a választásokat, az így üresen maradó helyeket pedig nem osztották fel.

Alacsony szavazókedv

Annak ellenére, hogy sorsdöntő választás volt, viszonylag kevesen mentek el voksolni. 2012-ben a polgárok 58 százaléka választott, most a részeredmények alapján kevesebb mint 52 százalék. Ennek egyik oka a keleti országrészben fennálló polgárháborús helyzet, valamint a rossz szociális viszonyok. Az ukránok egy része belefáradt a komoly politikai változásokba, emellett idén tavasszal már tartottak egy kiemelt fontosságú szavazást: új államfőt választottak.

Magyarok nélkül?

A karpatalja.net című hírportál összegzése alapján az országosnál is lanyhább volt a szavazókedv a magyarlakta régiókban. A hat választókörzetre osztott Kárpátalján az átlagos részvétel 44,7 százalékos volt, a 73. számú, Nagyszőlős központú körzetben – ahol a legmagasabb, 30 százalék körüli a magyar szavazók aránya – csak az emberek 38 százaléka járult a szavazóurnákhoz.

A kárpátaljai választókörzetek egyikében sincsenek többségben a magyarok, így eleve kicsi volt az esélye annak, hogy magyar jelölt egyéni mandátumot szerezzen. A már említett, magyarok által harmadrészt lakott körzetben induló magyar jelölt a voksok 15 százalékát szerezte meg. A múltban általában egy-egy magyar képviselő volt a kijevi törvényhozásban, aki a nagy ukrán pártok listájáról jutott be. (MSz, MTI)