Tavaly májusban hirdetett első alkalommal felvételit a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem a Komáromban folyó, székhelyen kívüli képzésre. Az akkor felvételt nyert 200 diák számára még javában tart az első vizsgaidőszak, az iskola vezetősége viszont már az új hallgatók toborzásán fáradozik.
Újabb szakkal bővül a képzés
Szabó Zoltán: „Szlovákiában is kezd kiépülni az az oktatási intézményrendszer, amely a felsőoktatással bezárólag idehaza is lehetővé teszi a magyar nyelvű képzést.” Vas Gyula felvétele Szabó Zoltánnal, a Selye János Egyetemért Alapítvány ügyvezető igazgatójával az új tanévvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról beszélgettünk.
Igazgató úr, az idén milyen érdeklődésre számítanak, és hány hallgatót kívánnak felvenni?
Annak ellenére, hogy tavaly igen későn, csupán május közepén hirdethettük meg a felvételit egyetemünkre, mégis ötszáz jelentkező közül választhattuk ki azt a kétszázat, aki végül is megfelelt az előírt követelményeknek. Idén hasonló érdeklődésre számítunk, és háromszáz elsőévessel szeretnénk indítani az évfolyamot. Szeptembertől felkerestük az összes olyan középiskolát, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezenkívül a sajtó hasábjain, a munkahivatalokon, az egyházakon, a polgármesteri hivatalokon és ifjúsági szervezeteken keresztül próbáltunk lehető legszéleskörűbb tájékoztatást nyújtani erről a továbbtanulási lehetőségről. A felvételi korhatár egyébként 34 év, az érettségi bizonyítvány természetesen feltétel. Gondolom, azt már sokan tudják, hogy egyetemünkön nappali tagozaton folyik az oktatás, amelynek időtartama öt év, és befejeztével teljes értékű diplomát kap a végzős hallgató. A képzésről a 035/ 790 30 11-es telefonszámon vagy a www.selye.sk honlapunkon bárki részletes információt kaphat.
Meddig lehet benyújtani a jelentkezési lapokat?
A Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem által indított, székhelyen kívüli képzésre március 31-éig lehet jelentkezni, a felvételi vizsga pedig júniusban lesz. Három szakirányban folyik az oktatás, gazdasági informatika, kommunikáció és pénzügy szakon. Terveink szerint idén szeptemberben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is megindítja a székhelyen kívüli képzést Komáromban, mégpedig műszaki informatika szakon. Ez szintén magyar nyelvű, teljes értékű egyetemi diplomát nyújtó ötéves oktatás lesz. Erre a szakra száz diákot szeretnénk felvenni, és március elsejétől lehet beküldeni a jelentkezőlapokat. Nagyon fontos tudnivaló továbbá, hogy a képzés mindkét esetben tandíjmentes, sőt diákjaink különböző ösztöndíjakat is kapnak. Az első félévben valamennyien havonta 1300 koronás tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, ennek nagysága a második félévtől az elért tanulmányi eredmények alapján változik. Alanyi jogon jár a jegyzettámogatási ösztöndíj is, amelynek összege fél évre 3500 korona. Ezenkívül szociális és lakhatási támogatást is igényelhetnek a rászorulók, az ösztöndíjak ötödik fajtája pedig az érdemi ösztöndíj. A támogatások legfontosabb célja, hogy valamennyi tanulni vágyó fiatalnak esélyt adjunk a kitörésre, felemelkedésre. Hisszük, hogy a délvidéken meglevő magas munkanélküliség csökkentésének leghatékonyabb formája a továbbtanulás.
Novemberben előkészítő tanfolyamot hirdetett az egyetem. Milyen megfontolásból?
Azt szeretnénk, hogy a lehető legtöbb diák időben és alaposan fel tudjon készülni az egyetemünkre való felvételre. A matematika mindenki számára kötelező felvételi tantárgy, ezenkívül a történelmet vagy a közgazdaságtant választhatják a jelentkezők. Az említett tantárgyakból indítunk az ország több városában négy hónapig tartó, heti két-két órás tanfolyamokat. Az 5–15 fős kis csoportok oktatását az adott városban tevékenykedő középiskolai pedagógusok bevonásával oldottuk meg. A tanfolyam ára rendkívül jutányos, tantárgyanként mindössze 900 korona. Az érdeklődés nagy, eddig 290-en juttatták el hozzánk jelentkezési lapjukat.
Mikor indulnak a tanfolyamok, és mely városokban? Van még lehetőség a jelentkezésre?
Január 15-éig még fogadjuk a jelentkezéseket, a tanfolyamok pedig még e hónap folyamán megkezdődnek. A helyszínek a következők: Komárom, Dunaszerdahely, Galánta, Pozsony, Nagymegyer, Somorja, Érsekújvár, Párkány, Ipolyság, Rimaszombat, Fülek, Kassa és Királyhelmec. Azok számára, akiknek nem felel meg a heti rendszerességű oktatás, egyhetes intenzív, bentlakásos képzést biztosítunk Komáromban, Dunaszerdahelyen és Kassán a tavaszi szünet folyamán. A felkészítő tanfolyam próbafelvételivel zárul, amivel azt kívánjuk elérni, hogy a résztvevők „belekóstoljanak” abba, hogyan is zajlik egy felvételi, és kevésbé izguljanak majd a valódi megméretés során. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kötelező tanfolyam, tehát nem feltétele az egyetemünkre való felvételinek. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy jelentős segítséget jelenthet a továbbtanulást választók számára, legyenek azok most érettségizők vagy olyanok, akik már tavaly, esetleg még régebben tették le az érettségit.
Igazgató úr, miként összegezné az első félév során szerzett tapasztalatait?
Köztudott, hogy a közgazdaság-tudományi egyetemen nagyon magas szintű oktatás folyik, ezért pluszórákat is beiktatva igyekeztünk felzárkóztatni diákjainkat. Hallgatóink komoly megterhelésnek voltak kitéve, heti 35 órában folyt az oktatás. Mindezeket figyelembe véve örömmel állapíthatom meg, hogy a vizsgák kezdetéig csupán 3-4 diák adta fel, és reméljük, hogy a vizsgaidőszak alatt is a lehető legkevesebben morzsolódnak majd le. Annak ellenére, hogy szinte a nulláról kezdtük, sikerült megteremtenünk az oktatás technikai feltételeit. Most folyik a könyvtár feltöltése és az oktatótermeknek helyet adó Tiszti Pavilon további helyiségeinek felújítása. A hallgatók a nap 24 órájában hozzáférhetnek az internethez: vagy az iskolában, vagy a kollégiumban.
Eddig a felsőoktatásról beszélgettünk, de végezetül engedjen meg egy kissé más jellegű kérdést. A napokban kezdődik az elsősök beíratása az alapiskolákba. Ön mit üzenne azoknak a magyar szülőknek, akik bizonytalanok a tekintetben, hogy magyar vagy szlovák oktatási nyelvű iskolát válasszanak-e csemetéjük számára?
Amint azt egyetemünk példája is mutatja, Szlovákiában is kezd kiépülni az az oktatási intézményrendszer, amely a felsőoktatással bezárólag idehaza is lehetővé teszi a magyar nyelvű képzést. Ezzel együtt nekünk nem az a célunk, hogy nemzetieskedő egyetem legyünk, hanem az, hogy magas szintű oktatást biztosítsunk; ezért mindenki számára rangot, megtiszteltetést jelentsen, hogy ennek az egyetemnek a hallgatója lehet. Több olyan diákunk van, akiket szüleik annak idején szlovák alap- és középiskolába járattak, most viszont magyar nyelven végzik egyetemi tanulmányaikat. Teljesen megalapozatlanok tehát azok a nézetek, melyek szerint valaki azért tud jobban érvényesülni, mert szlovák iskolába jár. Éppen ellenkezőleg, az alapokat mindenki saját anyanyelvén sajátíthatja el a legjobban, a magasabb szintű tudás megszerzésében pedig nem az oktatás nyelve a meghatározó, hanem az adott egyetem, főiskola színvonala.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.