Újabb lépés az EU-tagság felé

„Az Európai Unió illetékesei nem vették jó néven, hogy még nem építettük ki a szükséges intézményrendszert.”Somogyi Tibor felvételeÖn és Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a múlt héten Brüsszelben jártak, hogy egyeztessék országunk régiófejlesztéssel kapcsolatos vitás kérdéseit az Európai Unió illetékeseivel, köztük Michael Barnierrel, az Európai Bizottság régiófejlesztési főbiztosával. Az elmúlt időszakban ugyanis több, gyakran egymásnak ellentmondó információ jelent meg a régiófejlesztési fejezetünk jelenlegi állásával és a tárca ebben játszott szerepével kapcsolatban.

Sokan máig azt hiszik, hogy ha csak a mi tárcánk nevében van benne a régiófejlesztés, akkor mi menedzseljük a régiófejlesztés egész problémakörét, ez azonban koránt sincs így. A probléma mindazokat a tárcákat érinti, amelyek merítenek majd a strukturális alapokból. Igaz, az európai régiófejlesztési alapból elsősorban a mi tárcánk jut pénzhez, de a szociális alapból a szociális ügyi minisztérium, a mezőgazdasági alapból a földművelésügyi tárca kap pénzt. A kohéziós alapból, amely a nagy infrastrukturális befektetéseket támogatja, a közlekedési és a környezetvédelmi tárca számíthat pénzre. Ebből is látszik, hogy a régiófejlesztési fejezet és az ezzel kapcsolatos felkészülés a tárcák széles körét érinti, amelyeknek mind megvan a szerepük a felkészülésben, tehát korántsem csak rajtunk múlik a fejezet sikeres lezárása. Rajtunk kívül azonban a legfontosabb szerepe a pénzügyminisztériumnak van. Korábban ugyanis még azzal számoltak, hogy a támogatások elosztására minden illetékes minisztérium létrehoz egy-egy fizetési ügynökséget. A legutolsó elképzelések szerint azonban, amelyekkel már az Európai Unió is egyetértett, az ügynökséget a pénzügyminisztérium hozza létre. Ez már csak azért is fontos, mivel az uniós alapokból folyósított támogatás társfinanszírozási alapon működik, vagyis a támogatás mellé általában a kívánt összeg mintegy 15-30 százalékának megfelelő hazai forrást is kell biztosítani. Ezt a községi beruházások esetében általában a települések állják, ám a nagy beruházások esetében költségvetési forrásokat kell találni, s ezt a pénzügyminisztériumon keresztül lehet a leghatékonyabban elvégezni.

Mi az, amit az Európai Unió illetékesei a leginkább kifogásoltak a régiófejlesztéssel kapcsolatban?

Az Európai Unió illetékesei nem vették jó néven, hogy a strukturális alapokból származó pénzek fogadására még nem építettük ki a szükséges intézményrendszert. Ezekből az alapokból azonban csak az uniós tagságunkat követően, vagyis leghamarabb 2004 után számíthatunk pénzre. ĺgy ha most létrehoztunk volna egy több száz alkalmazottból álló intézményt, annak még másfél évet kellene várnia arra, hogy valóban megkezdhesse működését, és az alkalmazottai addig csak legfeljebb gyakorolhatnák jövőbeni munkájukat. Az unió megjegyzései alapján azonban újra kell fogalmaznunk a nemzeti régiófejlesztési tervünket is, amelyet a kormány már jóváhagyott. Az a dokumentum ugyanis, amelyet elfogadtunk, átfogóan érinti a régiófejlesztési alapokat. Nem tesz különbséget a strukturális és előcsatlakozási alapok között, csupán megfogalmazta a fejlesztési célokat és elérésük módját. Az Európai Unió azonban megköveteli, hogy a strukturális alapokból származó támogatásokra külön nemzeti fejlesztési tervet kell kidolgozni. Külön dokumentum kell a kohéziós alaphoz, emellett önálló terv elkészítését igényli a főváros is. Pozsony ugyanis nem kaphat pénzt az első célcsoportok számára nyújtott támogatásból, mivel a bruttó hazai terméke meghaladja az uniós átlagot. Pozsony csak a második és harmadik célcsoportban kaphat pénzt, vagyis a strukturális problémák kezelésére és a munkanélküliség orvoslására.

Milyen stádiumban van ezeknek a dokumentumoknak az összeállítása?

Már elkészültek. Múlt héten Brüszszelben megegyeztünk, hogy öt szektorális programot dolgozunk ki, így a június 12-i kormányülésen már tárgyalhatunk róluk. Ezt követően július 19-én Michael Barnier régiófejlesztési biztos ellátogat Szlovákiába. Ha minden sikeresen megy, akkor várhatóan már július végére lezárhatjuk a régiófejlesztés fejezetét.

Korábban még úgy nyilatkoztak, hogy akár június végiéig lezárhatják a fejezetet.

Ez már nem teljesíthető, mivel addig nem ül össze Brüsszelben az a bizottság, amely tárgyalna róla.

Az érdekellentétek azonban a kormányon belül is megvannak, hiszen Mária Kadlečíková integrációs miniszterelnök-helyettessel máig nem sikerült megegyezniük egyes feladatkörök elosztásában.

Mária Kadlečíková az unióval kötött egyezség szerint a régiófejlesztés nemzeti koordinátora. Ő azonban folyamatosan arra törekszik, hogy olyan funkciókat is ellásson, amelyek nem az ő jogkörébe tartoznak, vagyis nem a koordinációval függnek össze, hanem a minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Mára ugyan csaknem mindenben sikerült megegyeznünk, a kohéziós alapok esetében azonban továbbra is fennáll az ellentét. Ők azt állítják, hogy a kohéziós alap koordinációja az ő hatáskörükbe kell, hogy tartozzon. A kohéziós alapokból azonban közlekedési és infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak, amelyek közmunkának számítanak. A közmunkák ugyanakkor a törvényből eredően a mi hatáskörünkbe tartoznak. Hozzánk nyújtják be jelenleg is az egyes tárcák a közmunkákkal kapcsolatos igényeiket. Ezeket mi egyeztetjük a pénzüggyel, és mi döntjük el, hogy melyek kerülnek be a költségvetés által finanszírozott közmunkák közé. Mi felügyeljük a közmunkák végzését is, így mindazok a hatáskörök, amelyek a kohéziós alap koordinációját képezik, hozzánk tartoznak. Megvan az ehhez szükséges főosztályunk is, így érthetetlen számunkra Kadlečíkováék igyekezete, hogy mindez hozzájuk kerüljön. Meg kell jegyezni, hogy például az ISPA-alap koordinációja jelenleg Kadlečíkováék felügyelete alá tartozik, és az egész nem működik.

A vita nem hátráltatja majd a régiófejlesztési fejezet lezárását?

Kicsit késlelteti az anyag benyújtását, de június 12-én mindenképp beterjesztjük a kormányba. A kabinet régiófejlesztési tanácsa már döntött arról, hogy az alap felügyelete nálunk lesz. A kormányülés előtt még tárgyalunk Mária Kadlečíkovával, de ha nem sikerül megegyeznünk, akkor a kormányra hagyjuk a döntést, és nem vitás, hogy kihez fog kerülni ez a feladatkör. Ennek a kérdésnek így a jövő héten végképp le kellene zárulnia.

Van valamilyen jelentősége annak, hogy július végéig lezárjuk a régiófejlesztés fejezetét, vagy megtehetnénk ezt akár ősszel is?

Nyugodtan le lehetne zárni a fejezetet akár szeptemberben is, akkorra azonban már nem lesz működőképes kormány, és nem lenne jó az sem, ha az egyes fejezetek lezárása a választási kampány részét képezné. A legjobb így lezárni a fejezetet – addig, amíg nem indul meg a választási kampány. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy novemberben fontos tárgyalások lesznek a finn fővárosban, Helsinkiben a csatlakozásról. Ott fogják elbírálni azt, hogy az egyes országok mennyire vannak felkészülve a csatlakozásra. A régiófejlesztési fejezet lezárása tehát jelentős pluszpontokat jelenthet Szlovákia uniós csatlakozásához.