Új igazgató és változások a Kisebbségi Kulturális Alapnál

A KKA jelenlegi igazgatója, Molnár Norbert nem száll újra versenybe az intézmény vezetéséért. A kulturális minisztérium által meghirdetett pályázatra három férfi és egy nő jelentkezett, közölte a tárca, de a neveket, megkeresésünk ellenére, nem hozták nyilvánosságra. Információink szerint a posztért biztosan versenybe száll Petőcz Kálmán korábbi diplomata, a szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke és az EBESZ Civil Társadalom Platformjának tagja, aki a kisebbségi és többségi nyilvánosság előtt is jól ismert. Úgy tudjuk, a KKA igazgatói posztját megpályázta Alena Kotvanová, a kisebbségi kormánybiztos hivatalának osztályvezetője, aki hosszú évek óta a kormányzat nemzetiségi ügyeivel foglalkozó szervének munkatársa. Forrásaink szerint a tisztségért versenybe száll Petrus Gyula zenész. Mindhárom jelöltet megkerestük, az indulásukat, az eljárásrendre hivatkozva, nem erősítették meg, de nem is cáfolták. A negyedik jelölt neve egyelőre nem ismert.

A tisztségre pályázók kiléte felől a kulturális minisztérium államtitkáránál, Zuzana Kumanovánál (Za ľudí) érdeklődtünk, aki azonban az eljárásrendre hivatkozva erről nem adott felvilágosítást. A minisztériumnak írásban küldött kérdéseinkre a tárca azt válaszolta, a jelöltek nevét, a nyilvános és a zárt ajtók mögötti meghallgatásuk időpontját, de a választóbizottság tagjainak kilétét is a következő hetekben teszik közzé. Információink szerint az intézményvezetőt kiválasztó bizottság gyakorlatilag már most felállt. A nyilvános meghallgatást a minisztérium Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján élőben közvetítik majd. Az államtitkár lapunknak ezt azzal egészítette ki, ha nem lép fel valami komolyabb nehézség, akkor június végére kiválaszthatják az alap új vezetőjét. A jelenlegi igazgató, Molnár Norbert mandátuma júliusban jár le.

Milliók és bizottságok
Az alap a 2017-es felállítása óta évente 7,6 millió euró közpénzt osztott szét a szlovákiai kisebbségek kultúrájának támogatására. Az intézmény leköszönő igazgatója lapunknak elmondta, a működésre évente további 400 ezer eurót fordítanak. A támogatási rendszer alapja, hogy az országban hivatalosan elismert 13 kisebbség mindegyikéhez valamilyen százalékarányban rendelik hozzá az alapban lévő pénzt. Így például a magyar nemzetiség az éves 7,6 millió euró 53 százalékát, a roma a 22,4 százalékát, de a bolgár és a horvát kisebbség például csak egy-egy százalékát kapja. Az arányok meghatározásában fontos szerepet játszik a nemzetiségek népszámlálás során felmért számaránya, de figyelembe vették például a roma atlasz adatait is.

Az egyes kisebbségi szervezetektől érkező támogatási kérelmekről az intézményen belül szakmai tanácsok döntenek. A roma és a magyar kisebbség pályázatairól három-három ilyen bizottság dönt, míg a többi nemzetiség esetében, azok csekély létszáma miatt is, egy-egy ilyen testület bírálja el a kérelmeket. „Illetve létezik még a multikulturális bizottság” – tette hozzá Molnár. Minden bizottság öttagú, ebből kettőt az igazgató nevez ki, hármat pedig maguk a pályázó szervezetek szavaznak meg. A bizottsági tagok névsora elérhető az alap honlapján, a www.kultminor.sk oldalon.

A magyar és a roma kisebbség esetében külön-külön testület bírálja el a közművelődési, a kiadói, illetve a professzionális művészet kategóriájában érkező pályázatokat. Azt, hogy az egyes kategóriák között milyen arányban osztják el az adott kisebbség számára rendelkezésre álló közpénzt, maguk a tanácsok döntik el. A magyar nemzetiség esetében ez közel azonos arány volt, míg a roma kisebbség a közművelődési kategóriába csoportosította a források több mint felét.

A transzparencia
Molnár kiemelte, a KKA működését a Bél Mátyás Egyetem egyik elemzése a vizsgált közintézmények – így a minisztériumok, közhasznú alapok – között a legtranszparensebbnek ítélte. Az említett szakmai bizottságok tagjai pontozzák az egyes projekteket és döntenek arról, hogy finanszírozzák-e azokat, illetve, hogy a kért összeg hányad részét ítélik meg a pályázóknak. Az alap honlapján a sikeres és a sikertelen pályázatok esetében is elérhető, hogy név szerint melyik bizottsági tag mennyi pontot adott az egyes projektre, de szóbeli értékelést is adnak a pályázatokra.

A KKA honlapján létrehoztak egy keresőrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kérelmező neve, vagy például a dátum alapján bárki egyszerűen megtalálja, mely pályázatok nyertek közpénzt az alaptól. A kérelemre kattintva pedig a pályázat részletei is elérhetőek. Itt látszik a támogatást elnyerő civil szervezet vagy vállalkozás pontos neve, címe, vezetőjének neve, az elnyert összeg, de a projekt leírása is megtalálható, és ami a legfontosabb, a pályázat részletes költségvetése is elérhető. Ebből pontosan látható, hogy egy-egy kérelmező konkrétan mire kérte az adófizetők pénzét. Ugyancsak látható még, hogy az alap értékelése szerint mi a szóban forgó pályázat hozadéka, milyen az értékelése.

Gond itt is akad
Az alapot azonban kritikai is éri, az alakulóban lévő Szövetség nevű pártba igyekvő Összefogás alelnöke, Orosz Örs, aki által vezetett civil szervezetek szintén sikeresen pályáznak a KKA-nál, kérdésünkre elmondta, a magyar kisebbségi támogatásokról döntő bizottságok összeállításában egyfajta aránytalanság tapasztalható. A szlovákiai magyar kulturális szervezetek legnagyobb része ugyanis leginkább a közművelődés területén érdekelt, így a bizottsági tagok jelölésénél és megválasztásánál itt érvényesítik a szavazatukat. A kulturális intézmények ugyanis a három testület tagválasztása során csak az egyik esetében voksolhatnak, míg egyszerre több bizottsághoz is benyújthatják támogatási kérelmeiket. „Úgy látom, az, hogy mindenki csak egyik testület tagjaira szavazhat, a kontrollmechanizmus visszafogása. Hiszen míg a közművelődési döntőbizottság tagjait hozzávetőlegesen száz szavazattal választják meg, addig a másik két döntőtestület választott tagjainak egy nagyságrenddel kevesebb voks is elég ahhoz, hogy a bizottságba kerüljenek. Ez a kiadói és professzionális művészettel foglalkozó döntőtestületek belterjességét növeli” – mondta Orosz. Hozzátette, emiatt a testületekben összeférhetetlenségek alakulnak ki. A pályázatok elbírálása során így előfordul, hogy egy bizottságnak olyan kérelemről is döntenie kell, amelyben a testület tagja is érdekelt. Az alap működése során egyébként a kérdéses bizottsági tag ilyenkor nem pontozza a saját projektjét, hanem a másik 4 elbíráló által adott pontszám átlagát rendelik a nevéhez, a támogatás megítéléséről való döntéskor pedig nem vesz részt az ülésen.

Orosz szerint azonban ez nem elég. „A saját pályázatának értékelésekor ugyan az illető kimegy a teremből, de a konkurencia kérelméről való döntéskor ott van” – mutat rá. Ugyancsak bírálta, hogy így gyakorlatilag a bizottság tagjai, akik maguk is pályáznak, beleláthatnak a konkurencia fejlesztési terveibe, amivel jogtalan előnyre tehetnek szert. „De elképzelhető egy kéz kezet mos mechanizmus is, amikor az egyik tag megszavazza a másik projektjét, majd pedig fordítva is eljátsszák ugyanezt” – mondta Orosz. Hozzátette, az alap további hibája, hogy a pályázók szempontjából az intézmény rendkívül bürokratikusan működik. „Nagyon sok igazolást kell a kérelmekhez mellékelni, amelyek az állami nyilvántartásokban szerepelnek. Ezeket maga az alap is bekérhetné” – véli Orosz. Bírálta, hogy befektetésekre, így például épületfelújításra nem lehet a KKA-nál pályázni. „Nem csoda, hogy ezek a pályázók ilyen esetben a magyarországi forrásokhoz fordulnak” – tette hozzá. Az Összefogás politikusa úgy véli, a magyar kisebbség aránytalanul kis százalékban részesül az alapban lévő forrásokból, amit szerinte a rendelkezésre álló keret növelésével kellene megoldani. „A pluszforrásokból pedig létre kell hozni a működési támogatások pillérét, amely nem egy, hanem legalább három évre biztosítaná egy-egy intézmény működését” – magyarázta.

Kollektív döntések
Az alap igazgatója a döntőbizottságok tagjainak megválasztására vonatkozó kritikáról szólva elmondta, természetes, hogy a professzionális művészeti szférában kevesebben vannak, mint a közművelődésben érdekelt intézmények. Az utóbbiba tartoznak például a legkisebb, helyi rendezvények szervezői, de nagy fesztiválok megvalósítói is, míg az előbbi kategóriában például a nagy filmes produkciók vannak. Molnár a döntőbizottsági tagok összeférhetetlenségével kapcsolatban elmondta, mindig kollektív, vagyis a bizottság egésze által meghozott döntésről van szó. „Azt gondolom, hogy az egész döntést az objektivizálja, hogy egy kollektív határozatról van szó” – mondta. 2018-ban a sajtóban is megjelent, hogy a roma kisebbségnek szánt támogatásokat a bizottsági tagok gyakorlatilag családi hozzátartozóiknak osztották le. „Ebben az eseteben leváltottuk a kérdéses bizottsági tagokat, és a pályázatok újraértékelésére is sor került” – mondta Molnár.

Arra a kérdésünkre, ki tudják-e szűrni azokat a pályázatokat, amelyek csak formálisan kisebbségi projektek, de valójában többségi szereplők kezdeményezéséről, például egy szlovák filmről van szó, Molnár azzal válaszolt, hogy az ilyen kérelmeket a szakmai tanácsok képesek azonosítani, és ezek a KKA-tól nem kapnak támogatást. Az alappal kapcsolatban felmerült az a kritika is, hogy az intézmény mennyire képes ellenőrizni, a papíron felvázolt projekt vajon úgy valósul-e meg, mint azt a kérelmezők a pályázatban leírták. Molnár szerint, a támogatott kérelmek nagy száma miatt, az összes pályázat megvalósulását nem tudják közvetlenül ellenőrizni. „De bizonyos eseményeket a helyszínen is ellenőrzünk, valamint az elszámolások monitoringja is létezik” – magyarázta.

Törvénymódosítás készül
A KKA-t 2017-ben hozták létre, most pedig a parlament előtt, már második olvasatban van egy olyan törvénymódosítási-javaslat, amely a döntőbizottságok tagjainak megválasztását változtatná meg. Az öttagú testületekbe három főt kétévente maguk a kulturális szervezetek választanak. Jelenleg minden jogi személy, így a civil szervezetek mellett a vállalkozások is, részt vehetnek a folyamatban. A jogszabály-módosítás szerint azonban az üzleti vállalkozásokat kizárnák a választásból, csak a civil szervezetek vehetnének rajta részt. Ez ellen a Szövetség politikusai, de Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos is tiltakozott, mivel például a kiadók, vagy a filmprodukciós cégek többsége kiesne a választási mechanizmusból. Rigó Konrád (Híd) korábbi kulturális államtitkár szerint a kreatív ipar képviselői is így járnának.

A módosítást többek közt Ondrej Dostál (SaS-frakció) és ifj. Peter Pollák roma nemzetiségű parlamenti képviselő (OĽaNO) terjesztette be. Pollák lapunknak elmondta, szerinte a vállalkozások ennek ellenére nem lennének hátrányos helyzetben, hiszen továbbra is pályázhatnak az alaphoz támogatásért. „A módosítás szerint csak annyi történik, hogy nem fognak tudni beavatkozni a szakmai tanácsok tagjainak kiválasztásába” – közölte Pollák. A képviselő szerint ennek az az oka, hogy a vállalkozások elsődleges célja a nyereségtermelés, így a prioritásaik között csak második helyen szerepelhet a nemzetiségek kultúrájának támogatása. Pollák hozzátette, a módosítással annak is elejét akarják venni, hogy valaki a vállalkozása gazdasági érdekében befolyásolja a bizottsági tagok kiválasztását.

Elmaradt sajtótájékoztató

Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő néhány hete meghirdetett egy sajtótájékoztatót, amelynek a "Leleplezés: a Most-Híd hátterének támogatására szolgáló alap" címet adta. A parlamentbe összehívott eseményt azonban az utolsó pillanatban lefújták. A KKA témájában most külön is megkerestük Gyimesit, de nem értük utol. Így azt sem tudtuk meg, hogy a törvényhozás előtt lévő jogszabály-módosításhoz tervez-e beadni módosító indítványt.

Kiszélesített alap
A kulturális minisztérium mellett működő Kulturális Politika Intézete (IKP) javaslata szerint a KKA-t ki kellene bővíteni a hátrányos helyzetű csoportok kultúrájának támogatásával. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az egészségügyi fogyatékkal élők, a nyugdíjasok, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett gyermekek és fiatalok, de a szexuális kisebbségek is ide tartozhatnak. Bár mindennek megvalósítására még nincs a terítéken konkrét törvényjavaslat, a Szövetség, a kormány kisebbségi bizottsága is élesen elutasította ezt a lépést. Rigó szerint egyszerűen arról van szó, hogy Natália Milanová (OĽaNO) tárcavezető meg akar szabadulni ettől a feladatkörtől.

Az Új Szó kiadója, a Duel Press is évek óta sikeresen pályázik támogatásért a KKA-hoz.