Úgy tűnik, a személyes tragédia sem feltétlenül növeli az oltási hajlandóságot

Immár nyolcadik alkalommal jelent meg a „Hogy vagy, Szlovákia?” nevű felmérés, amelyet az SAV a Seesame és az MNForce nevű közvélemény-kutató ügynökségekkel együttműködve készített el. A kutatássorozatban folyamatosan vizsgálják az emberek vírushoz való hozzáállását és a személyes tapasztalataikat. A legutóbbi adatgyűjtést március 24. és 27. között végezték, vagyis abban az időszakban, amikor a kórházban kezelt személyek száma a februári rekordok után fokozatosan csökkenni kezdett, illetve amikor a szigorú lockdown hatásai már kezdtek megmutatkozni.

Covid a mindennapokban

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmadának már személyes tapasztalata is van a vírussal, vagyis ismernek vírussal fertőzött személyt, vagy pedig saját maguk is átestek a megbetegedésen. A brit mutáció által okozott gyors terjedést az is jól mutatja, hogy a január végén és február elején végzett felmérésben a válaszadók közel fele számolt be személyes tapasztalatról.

A kutatók emellett arra is rákérdeztek, mennyire volt súlyos lefolyású a megbetegedés az ismerőseik körében. A válaszadók mintegy 7 százaléka mondta, hogy elhunyt egy hozzátartozójuk, egy barátjuk, vagy egy közeli ismerősük. További 9 százaléknak van olyan tapasztalata, hogy a vírus miatt valamelyik ismerősük kórházba került.

Kevesebb találkozás

A személyes tragédiák bizonyos szempontból befolyásolták az emberek vírussal kapcsolatos hozzáállását. Azok, akik ismernek koronavírusban elhunyt személyeket, nagyobb százalékban vallották, hogy teljesen megszüntették a személyes találkozókat, mint azok, akik a vírussal kapcsolatban nem éltek át ilyen tragédiát. Az emberek mozgásának lecsökkenését egyébként az egészségügyi minisztérium adatai is alátámasztják: az utóbbi hetekben csökkent a mobilitás, ennek következtében pedig jól alakult a reprodukciós szám is (jelenleg 0,75 és 0,85 között van). 

Ez az adat azt mutatja, hogy a betegek átlagban hány további személyt fertőznek meg. A járvány csúcspontján a reprodukciós szám meghaladta az 1,1-et, vagyis nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy minden egyes beteg megfertőzött egy újabb személyt. A szigorúbb kijárási tilalom bevezetése óta azonban az emberek látható módon csökkentették a személyes találkozókat, így a reprodukciós szám is lecsökkent, ami a vírus fokozatos visszaszorulásához vezetett.

Sokan oltatnának

A legújabb adatok szerint az oltás elfogadottsága még sose volt ilyen mértékű a szlovákiai lakosság körében: március végén a válaszadók közel 42 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát. Emellett az oltást elutasítók aránya is csökken, legutóbb már csak 28,8 százalék vallotta, hogy biztosan nem kér a vakcinából. A legelfogadottabb vakcinának egyébként a Pfizer- és a BioNTech-oltóanyag számít, a válaszadók több mint 70 százaléka igent mondana rá. A második legelfogadottabb a Moderna vakcinája 55,5 százalékkal, majd a Szputnyik V következik 55 százalékkal. Érdekesség, hogy az AstraZeneca vakcináját, amelyet az utóbbi hetekben összefüggésbe hoztak különféle trombózisos tünetekkel, pusztán az emberek 31,1 százaléka fogadná el.

Komplex folyamat

Az oltási hajlandóság azonban az SAV szakemberei szerint nem hozható összefüggésbe a személyes tapasztalatokkal. A látszólagos ellentmondás Miloslav Bahna, az SAV szociológiai intézetének munkatársa szerint annak tudható be, hogy az emberek hozzáállásának kialakulása egy hosszú folyamat eredménye.

„Meglepő, hogy a halálesetek és a súlyos lefolyású esetek milyen kismértékben függenek össze az oltási hajlandósággal. Ez a felfedezés arra utal, hogy a vírussal kapcsolatos véleményünk egy komplexebb megítélési folyamat során jön létre, amely a járvány kezdete óta formálódott, és mára már egy tragikusabb esemény sem feltétlenül változtat rajta”

– fogalmazott az akadémia szociológiai intézetének munkatársa.