Egyre több ember bízik az oltásban

Az SAV már tavaly április óta figyelemmel kíséri az emberek oltáshoz való hozzáállását. Az MNFORCE a Seesame közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve immár hatodjára készítette el a „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) nevű felmérést. Az adatgyűjtést ezúttal január végén és február elején végezték, egy ezerfős mintán.

Kisebbségből többségbe

A válaszok alapján úgy tűnik, hogy egy hónap leforgása alatt csaknem megduplázódott azok száma, akik beadatnák maguknak a védőoltást. Decemberben a megkérdezettek mindössze 22,3 százaléka volt biztos abban, hogy beadatja a vakcinát, januárban viszont ez az arány 39,8 százalékra ugrott, ami több mint 17 százalékpontos növekedést jelent. Tavaly április óta nem volt ilyen magas az érdeklődés az oltás iránt.

Ezzel együtt jelentősen csökkent azok száma, akik elutasítják a védőoltást, és a bizonytalankodók csoportja is egyre kisebb. Az előző év végén még a válaszadók 40,9 százaléka állította, hogy biztosan nem megy el a vakcinázásra, mostanra ez az arány már csak 33,5 százalék. Azon személyek aránya, akik a „nem tudom” opciót jelölték meg, 27,8 százalékról 25,7 százalékra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy megfordult az előző 9 hónapban mért tendencia, vagyis április óta most először fordult elő, hogy többen vannak azok, akik biztosan beoltanák magukat.

A kampányok hatása

Az SAV munkatársai úgy vélik, hogy az oltási hajlandóság ilyen mértékű növekedése összefügg a népszerűsítő kampányokkal, valamint a pozitív tapasztalatokkal.

Az egészségügyi minisztérium pár hete indította el oltási kampányát, amelyben politikai szereplők, híres tudósok, sportolók és közéleti személyiségek beszélnek a vakcina fontosságáról. A kampányban többek közt részt vesz Zuzana Čaputová köztársasági elnök, Vladimír Krčméry infektológus, és a legfrissebb hírek szerint már a magyar kisebbség jeles képviselői is, például Hégli Dusan, az Ifjú Szivek művészeti vezetője és Hanesz Angelika tanár, aki 2019-ben az Év pedagógusa közönségdíjasa lett.

A tárca akciója mellett civil kezdeményezések is indultak, például a www.zaockujemsa.sk weboldal, amelyen a vakcinákkal kapcsolatos összes fontos információ elérhető.

Robert Klobucký, az SAV Szociológiai Intézetének munkatársa hozzátette, az oltási hajlandóság minden bizonnyal összefügg a romló járványügyi helyzettel és az ezzel kapcsolatos félelemmel is.

„További fontos tényező, hogy elindult a szlovák vakcinaprogram. A mellékhatásoktól való félelem csökkenése feltehetően az eddigi tapasztalatoknak köszönhető, hiszen Szlovákiában csak minimális arányban jelentkeztek a nem kívánatos tünetek”

– jegyezte meg a szakember.

Michaela Benedigová, a Seesame elemzője úgy gondolja, hogy a jelenséggel kapcsolatban az úgynevezett hógolyóeffektus figyelhető meg.

„Minél több lesz a pozitív tapasztalat, és minél többet mutat meg ebből a média, annál nagyobb lesz a hajlandóság is. Jó dolognak tartom, hogy sok ember osztja meg élményeit, ezzel felerősítve az oltásba vetett hitet”

– magyarázta Benedigová.

Kik oltatnák be magukat?

A felmérés készítői rámutattak, hogy az oltási hajlandóság elsősorban azoknál magas, akik félnek a vírus következményeitől. Kifejezetten nagy az érdeklődés azok körében is, akiknél a megbetegedés súlyos lefolyású volt, vagy pedig ismernek olyan személyt, akit komolyan megviselt a fertőzés.

Az aggodalom és a személyes tapasztalatok mellett komoly befolyással bír az is, hogy az adott csoport milyen politikai oldallal szimpatizál. Az adatok alapján általánosságban elmondható, hogy azok, akik bíznak a kormányban, az egészségügyi intézményekben és a tudományban, nagyobb hajlandóságot mutatnak a vakcina iránt. A különbség a pártpreferenciákban is meglátszik: az OĽaNO szavazóinak 70,4 százaléka adatná be az oltást, ezzel szemben az ĽSNS szavazóinál ez az arány mindössze 8,2 százalék.

Emellett a felmérésben bebizonyosodtak további, hosszabb ideje megfigyelhető tendenciák: a férfiaknál magasabb a hajlandóság, a területi felosztás szempontjából pedig Pozsony megyében a legnagyobb az érdeklődés. Az oltási hajlandóság összefügg a végzettséggel is, az egyetemi képzettséggel rendelkező személyek közül többen mennének el a vakcinázásra.

Ellenérvek

Az oltással beadatásával szembeni ellenérvek közül még mindig az a legnépszerűbb, hogy a vakcina nagyobb problémákat tud okozni, mint maga a vírus. A legújabb felmérésben az oltást elutasítók 21,8 százaléka vélekedett így. A decemberi adatokhoz képest azonban itt is jelentős csökkenés figyelhető meg, hiszen akkor még az emberek 29,6 százaléka vetette fel ezt a lehetőséget. A második leggyakoribb ellenérv az, hogy az emberek nem hisznek a vakcina hatékonyságában, ezt a válaszadók 21,4 százaléka mondta. A decemberi adatokhoz képest ez az arány nőtt, amiben feltehetően az is közrejátszik, hogy egyre több szó esik a koronavírus új mutációiról, amelyek sokkal veszélyesebbek, mint az előző variáns.

A megkérdezettek további 20,8 százaléka nem bízik a gyógyszergyártó cégekben, 9,8 százalék pedig azt válaszolta, hogy a koronavírus nem is olyan káros, mint mondják. Ez az utóbbi érvelés egyébként tavaly szeptemberben még különösen gyakori volt, hiszen az első hullám idején a halálesetek száma el sem érte a százat. A helyzet a második hullám idején romlott le igazán, aminek eredménye, hogy péntekig 5733 emberéletet követelt a vírus (a legújabb adatok szerint 104 újabb halottat jegyeztek). A vírus veszélyességét a Statisztikai Hivatal is alátámasztja, amely ezen a héten arról számolt be, hogy az ország területén a második világháború óta nem hunytak el annyian, mint tavaly.