Üdülési csekk: veszélyben a kisebb cégek

Ha az SNS javaslatát megszavazzák, az a trencsénteplici Flóra Hotelt is érintené. A szálloda igazgatója, Miroslav Godál a Trend hetilapnak elárulta, a hotel a kisebb szállásadók kategóriájába tartozik, 42 főt foglalkoztatnak.

„Úgy gondolom, hogy az üdülési csekkek esetében is biztosítani kellene az önkéntességet. Ha az állam valamire kényszerít bennünket, az rossz vállalkozói környezetet eredményez”

– vallja Godál. Szerinte a cégek kiadásai már így is magasak: különböző illetékek, a minimálbér növekedése, és ehhez jönne még az említett hozzájárulás. „Ugyanakkor, helyes az elképzelés abból a szempontból, hogy a családok megszállhatnak a szlovákiai hotelekben, ezzel támogatva a belföldi turizmust” – tette hozzá az igazgató.

Az alkalmazottak számára ez a juttatás adó- és járulékmentes. Az évi 500 eurós kiadás 55 százalékát a munkáltató fizeti, ez maximum 275 euró lehet, a maradék 45 százalékot, azaz 225 eurót az alkalmazott állja. Az érvényben levő szabályozás szerint csak azok a cégek kötelesek üdülési csekket biztosítani a munkavállalóknak, amelyek több mint 49 főt foglalkoztatnak, ezt a juttatást ráadásul csak azok kaphatják meg, akik már legalább két éve dolgoznak az adott cégnél. Elképzelhető, hogy egy év múlva már mindenkit megillet ez a jog. Zuzana Skopcová, a SNS szóvivője szerint nem csak egy iparág szelektív támogatásáról van szó, hiszen az idegenforgalomra számos más beszállítói és fogyasztói kör is kapcsolódik. Ma már az emberek nem csak egy főszezoni kirándulást szeretnének.

„A juttatás hatására a helyi szolgáltatók és termelők is magasabb bevételre tehetnek szert”

– mondja Skopcová.

Az alkalmazottak száma alapján az 50 főnél kevesebb munkavállalóval működő cégek a vállalkozások többségét alkotják Szlovákiában. A multinacionális cégekkel ellentétben nem kapnak anyagi támogatást az anyacégektől, ezért gondolniuk kell a tartalékképzésre is. „Az összes cégre nézve kötelező üdülési csekkek bevezetése azt is eredményezheti, hogy éppen a legsérülékenyebb vállalkozások kerülnek bajba. Szélsőséges esetben ez azt is jelentheti, hogy a kiadások növekedése miatt elbocsátásokra lesz szükség, ezzel pedig nő a munkanélküliség” – figyelmeztet Silvia Hallová, a Grant Thornton Slovensko tanácsadó társaság adószakértője. A kötelező üdülési csekkeket egyetlen környező ország sem vezette be, még a gazdag Németország és Ausztria sem. „Megértették ugyanis, hogy értelmetlen diktálni a munkavállalóknak, hova menjenek nyaralni, kirándulni, és ezzel a cégeknek sem írnak elő kötelező juttatási formákat” – mondja Hallová.

„Ha minden munkáltató számára kötelezővé tennék az üdülési csekkeket, akkor az elsősorban a kisebb cégeket hozná nehéz helyzetbe. Nem minden vállalkozás engedheti meg magának, hogy ilyen juttatásokat adjon az alkalmazottainak, és nem biztos, hogy a munkavállalók többsége szeretne ilyen jellegű extra kedvezményt”

– tette hozzá Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál elemzője.

A szlovákiai vállalkozások alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásai már néhány éve rekordütemben nőnek. 2019 első negyedévében 8,7 százalékkal kerültek többe a munkavállalók, ez a leggyorsabb növekedés az eurózónában, ahol átlagosan 2,4 százalékkal nőttek ezek a kiadások. Sőt, a második negyedévben a növekedés már elérte a 9,7 százalékot. Problémát jelent az adó- és járulékterhelés is, ez magasabb, mint a szomszédos országokban. A legnagyobb terhet továbbra is a munkavállalóval kapcsolatos tényleges kiadások jelentik. Ebben a növekedésben jelentős szerepet játszik a minimálbér ugrásszerű növekedése, valamint az üdülési csekkek bevezetése.

Magasabb kiadásokról számoltak be azok a cégek is, amelyeket megszólított a Trend. Például, tavaly 20 ezer eurós kiadása volt az Accace tanácsadói cégnek. „Ha átlagosan 100 eurós szobaárral számolunk, akkor elmondhatjuk, hogy mi, mint munkaadó, 200 éjszakát fizettünk ki” – mondja Peter Pašek, a cég igazgatója. A KIA Motors Slovakiában több mint 3800-an dolgoznak, a lehetőséggel nyolcszázan éltek. Az éves kiadás Ján Žgravček szóvivő szerint 880 ezer euró körül lehet. „Az üdülési utalványokat nem vezettük be. Ennek az az oka, hogy a kibocsátók magas nyereséggel dolgoznak, így a támogatás, amely a szlovákiai idegenforgalmat segítené, teljesen máshol kötne ki”– mondja a szóvivő.

Ha figyelmen kívül hagyjuk a cégek kiadásait, akkor megállapíthatjuk, hogy az alkalmazottak örültek ennek a juttatásnak. Pozitívan értékelik ezt a szakszervezetek is, ám szeretnék, ha már a nagyobb cégek munkavállalói élhetnek ezzel a lehetőséggel, akkor azt terjesszék ki az összes alkalmazottra, tehát a kisebb cégekben dolgozók is megkapják az üdülési utalványt.

Nem panaszkodhatnak a vidéki szállodatulajdonosok sem. Például a liptószentmiklósi régió az év első felében csaknem 15 százalékos növekedést ért el. Pašek szerint nem igazságos, hogy ez a juttatási forma csak a nagyobb cégek alkalmazottainak jár. „Másrészt, tudomásul kell venni, hogy ha a kisebb cégeknek is kötelező lesz bebiztosítani az üdülési csekket, az jelentősen ronthatja azok pénzügyi stabilitását” – tette hozzá. Nem kétséges, hogy ezzel nőhet a szálláshelyek foglaltsági mutatója, ám a jelentős bérnövekedés mellett ez az újabb kiadás nehéz pénzügyi helyzetbe hozhatja a kisebb cégeket.

Az idegenforgalom ilyen formájú támogatását nem ellenzi a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) sem, ám csak abban az esetben, ha ezt a cégek önként vezethetnék be.

„Nem értünk egyet azzal, hogy a kormány parancsba adja a munkáltatóknak, hogy milyen juttatásokat kötelesek adni az alkalmazottaknak”

– mondta a szövetség szóvivője, Miriam Filová Špániková. Véleménye szerint ez az intézkedés a cégekben és az állami intézményekben az egyéb juttatások kárára megy. Az üdülési csekkek bevezetése leginkább az olyan, alacsony profitrátával és bérekkel működő szektorokat érinti, mint az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kiskereskedelem és a vendéglátás.

Az utóbbi hónapokban az adóhatóság is vizsgálta az üdülési csekkekkel kapcsolatos gyakorlatot. Ivana Skokanová, a központi adó- és vámhivatal szóvivője szerint az esetek 17 százalékában találtak törvénysértésre utaló jeleket. „A vizsgált cégeknek összesen 1472 olyan alkalmazottjuk volt, akik jogosultak lennének erre a juttatásra. Ám csak 140-en éltek a lehetőséggel, 21 500 euró értékben” – tette hozzá.

A gyakorlat azonban több vitás kérdésre is rávilágított. Például, hogy a juttatás felhasználható-e, ha a párunkkal utazunk. Pašek szerint a törvény bizonyos körülmények között ezt lehetővé teszi, ha az alkalmazott olyan személlyel használja fel az üdülési csekket, aki vele él egy háztartásban, és közösen fizetik a kiadásokat. Erről azonban becsületbeli nyilatkozatot kell tenni. Gyakori probléma az elszámolásnál, hogy ha olyan szállásadónál használjuk fel a juttatást, aki nem számlaképes – ezt a cégek nem ismerik el. A vállalkozások csak akkor kötelesek hozzájárulni a belföldi üdüléshez, ha az alkalmazott legalább két éjszakát eltölt a szálláshelyen.

(szl, Trend)