Továbbra sem világos, mi lesz a nyelvhasználati törvénnyel

A Híd által kidolgozott módosítás egyebek között azt szorgalmazza, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi 20 százalékról 15 százalékra csökkentsék. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.
Az indulatos vitákat gerjesztő törvénymódosítási javaslat április elején megkapta a második körbe jutáshoz szükséges támogatást. A második olvasatban számos kifogást és módosító javaslatot nyújtottak be az előterjesztéshez, így jelenleg nehéz megmondani, hogy végül megszavazzák-e a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, illetve hogyan fog kinézni a jogszabály végső formája. Ha elfogadásra kerül, akkor biztos, hogy a törvényjavaslat végső formája alig fog hasonlítani az eredeti elképzelésre, és sokkal kevesebbet ad a kisebbségeknek, mint amennyit a Híd akart volna.
Solymos László, a Híd frakcióvezetője hétfőn este elismerte, hogy pártja kissé másképp képzelte el a törvényt. A képviselő nem zárta ki, hogy pártja esetleg visszavonja a parlamenti ülésszak programjáról a jogszabályt. Leszögezte azonban: a tárgyalások a törvényről már nagyon hosszú ideje folynak, így a javaslatot visszavonni a Híd nem szeretné.
Az ellenzék ugyanis rendkívül élesen bírálja a módosítást, határozottan ellenzi a mostani nyelvhasználati küszöb csökkentését. Ugyanakkor különféle kifogásokat emelt a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) keretében működő Igor Matovic képviselő vezette Egyszerű Emberek frakció is. Mindkét csoport ellenzi a nyelvhasználati küszöb csökkentését 15 százalékra, a KDH 18 százalékot javasol, s több más feltételt is megfogalmazott.
"A százalékok a településeken a kisebbségi nyelvek számára a nyelvhasználati törvény legkevésbé fontos részét képezik. Teljes mértékben azonban meg fog felelni a szlovák politika logikájának, ha rajtuk bukik meg a törvény. Az idegengyűlölő politikusok ugyanis éppen az ilyen számokon tudják érthetően megmutatni választóiknak, milyen határozottan harcolnak a telhetetlen magyarok ellen" - írja a Sme napilap keddi első oldalas jegyzetében.
Peter Morvay, a szerző rámutat: a harc jogos lenne, ha valóban fennállna az a veszély, hogy Szlovákiában bárhol nem lehet majd szót érteni a hivatalokkal szlovákul. "Nálunk (Szlovákiában) azonban csak az a privilégium van veszélyben, hogy mindenkinek mindenütt mindenben igazodnia kell az egyetlen többségi nemzet tagjaihoz. Máskülönben azok - ahogy Matovič képviselő fogalmazott - idegennek éreznék magukat saját országukban" - húzza alá a szerző. "E logika szerint a következő lépés az lehetne, hogy Szlovákia minden vendéglőjében kötelezően juhtúrós galuskát kellene főzni" - zárja ironikusan jegyzetét Morvay.
A napilap kommentárjában bírálja a kormánykoalíció pártjait, hogy nem képesek "értelmes álláspontra helyezkedni" a kisebbségi nyelvtörvény ügyében. "Ha a kisebbségi jogok kerülnek napirendre, akkor a politikai ésszerűség még korábban veszik el, mint minden más alkalomkor" - olvasható Marián Leško írásában. Szerinte a KDH alapvetően azért nem akarja támogatni a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, nehogy választói megvádolják, hogy túlzottan előzékeny a kisebbségekkel szemben.
Az újság bírálja Matovičot is, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását "rejtett magyarosítási kísérletnek" minősítette. "Amennyiben Matovič kitartana azon álláspontja mellett, hogy a törvénymódosítás a nem magyar lakosság magyarosításának rejtett formája, mentálisan átmenne a másik oldalra. Átmenne Slotához, Ficóhoz, s ahhoz az állásponthoz, miszerint a kisebbségi jogok támogatása árt a nemzetnek" - véli Leško.