Tömegével vonulnak civilbe a rendőrök, ez pedig az ország közbiztonságára is hatással lesz

A rendőrség évek óta komoly személyzeti hiánnyal küzd, az utóbbi egy évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. Mindössze kilenc hónap alatt 1 165-én távoztak a rendfenntartó szervek kötelékéből. Ezzel szemben az újonnan érkezők száma nem haladta meg a 600 főt, így már Robert Fico kormánya sem hagyhatta figyelmen kívül a kérdést. A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) stabilizációs juttatást javasolt, a legfrissebb adatok azonban egyértelműen jelzik, hogy az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Hosszútávú emelés helyett egyszeri bónusz

A rendőrök fizetésemelésre számítottak, ehelyett azonban egyszeri juttatást kaptak a politikusoktól, amely kifizetésének feltételeit mindössze az érintettek egy bizonyos csoportja teljesíti. A kormány ugyanis a stabilizációs és felvételi támogatások mellett tette le a voksát. A stabilizációs juttatás értelmében azok a rendőrök, akik 2025 júliusáig fel tudnak mutatni legalább 20 szolgálatban eltöltött évet, 5 000 eurót igényelhetnek, ha vállalják, hogy még legalább 3 évig nem hagyják el a rendfenntartó szervek kötelékét. A feltétel beépítésére azért volt szükség, mert a politikai változások mellett a szolgálati nyugdíjak nagyvonalú valorizációja (14,5 százalék) miatt egyre többen vonulnak civilbe.

A toborzási támogatás összege ugyancsak 5 000 euró, amelyet azt követően folyósítanak, hogy az érintett befejezte a szükséges képzést és hivatalosan is munkába állt. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az 5 000 euró mindkét esetben bruttó összeg, az érintettek tehát ennél jóval kevesebb pénzt kapnak kézhez, mivel előtte megadózzák azt.

A parlament emellett az eddigi 500 euróról 700 euróra emelte a lakhatási hozzájárulást. Az érintettek szerint rendszerszintű megoldásra lenne szükség, a kormány azonban ragtapasszal próbál ellátni egy nyílt sebet.

Beigazolódtak az ellenzék sejtései

Az ellenzék közvetlenül a kabinet terveinek bemutatása után arra figyelmeztetett, hogy a „stabilizációs juttatás a rendőrök megcsúfolása”, amivel „a koalíció Szlovákia biztonságát veszélyezteti, mivel a tömeges távozások miatt fennáll a veszélye a rendőrség meggyengülésének”. Az év végéhez közeledve megérkeztek a legfrissebb statisztikai adatok, amik arra engednek következtetni, hogy az ellenzék aggályai nem voltak alaptalanok.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2024. október 31-ig mindössze 2 650 személynek folyósították a stabilizációs juttatást. A szaktárca egyúttal azt is megerősítette, hogy a távozók száma novemberre 2 053-ra emelkedett, ez pedig még mindig nem a végleges adat, decemberben ugyanis több tucatnyian tervezik beadni a felmondásukat.

Ezt akár úgyis értelmezhetnénk, mintha egy egész regionális igazgatóság eltűnt volna a térképről

- nyilatkozta korábban az Aktuality-nek a rendőrszakszervezet vezetője, Pavol Paračka, aki azt próbálta érzékeltetni, mennyire drasztikus a személyzeti hiány.

Összeomlás nem, komplikációk igen

„Az, hogy senki nem válaszolna a 158-as segélyhívón, valószínűleg nem fog megtörténni. A körzetek összevonására viszont reális esély van. Egy ilyen lépés még inkább leterhelné a rendőröket, ami a gyakorlatban úgy nyilvánulhat meg, hogy a járőrök kevésbé lesznek elérhetőek. Elképzelhető ugyanis, hogy az, aki korábban 20 ezer lakost szolgált ki, 50 ezer lakosért lesz felelős” – mutatt rá Štefan Birmon rendőr nagyjából egy hónapja az általa szervezett tiltakozáson.

Birmon egyúttal azt is megjegyezte, növekszik majd az időtartam is, amíg a járőrök egy-egy bejelentés után a helyszínre érnek, de a bűncselekmények dokumentálása is elhúzódhat, bonyolódhat.

A lakosok a hívást követően nem egy, hanem akár két-három-négy órát is várnak majd

 – figyelmeztet a szakszervezet vezetője is, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a civilbe távozó rendőrök komoly tapasztalattal rendelkeztek, akiket nem lesz egyszerű pótolni.

Egyik régió sem áll túl jól

A rendőrhiány országos probléma, egyes régiók helyzete azonban még az átlagosnál is súlyosabb. Azt azonban nehéz megmondani, pontosan mely megyék vannak a legrosszabb helyzetben, mivel a belügyminisztérium konkrétumok helyett általánosít.

„A legnagyobb személyzeti hiány azokban a régiókban tapasztalható, amelyek nagyobbak, így több kisebb szervezeti egységből állnak össze” – fogalmaz rendszeresen hasonlóan homályosan a szaktárca a különböző közleményekben.

A szakszervezet vezetője, Pavol Paračka azonban árnyalta a képet.

Vegyük például Pozsony Óváros városrészét, ott szinte már nincs, aki szolgáljon. Nem tudom, van -e még elég rendőr arra, hogy járőrözzenek

– jelentette ki Paračka, aki azt is megjegyezte, hogy jelentős veszteségekre számíthat továbbá Nagyszombat (az álláshelyek csaknem 20 százaléka betöltetlen) és Nyitra megye, de a helyzet Kelet-Szlovákiában sem ideális.