Pozsony. Tegnap a parlament elfogadta a 2. világháború alatt a fasiszta törvények és rendelkezések alapján náci koncentrációs táborokba és fogságba hurcolt személyeket ért néhány sérelem enyhítéséről szóló jogszabály módosító tervezetét.
A kereszténydemokrata indítványt ellenszavazat nélkül 87-en támogatták. A jogszabályt még a köztársasági elnöknek is alá kell írnia – erre legtöbb tizenöt nap áll a rendelkezésére – és csak azután lép hatályba, hogy a törvénytárban is megjelent. A kárpótlás azokra a személyekre, ha nem élnek, akkor közvetlen hozzátartozóikra fog vonatkozni, akiket Szlovákia területéről hurcoltak el, viszont deportálásuk idején magyar állampolgárok voltak, és valamilyen okból lemaradtak a magyarországi kárpótlásról. Ugyanígy kárpótolnák az akkori Csehország, az első Csehszlovákia területéről és Kárpátaljáról elhurcoltakat is. A törvénymódosításra azért volt szükség, mert jelenleg ezekre a személyekre sem a magyar, sem a cseh, sem pedig a szlovák kárpótlási törvény nem vonatkozik. A hadifoglyok nem jogosultak a kárpótlásra, mely egyszeri nagyobb összeg és egyfajta nyugdíj-kiegészítés formájában történik majd.
Az igazságügyi tárca illetékes szakosztálya számításai szerint 120 millió koronába kerül majd a kárpótlás. A minisztérium kárpótlási részlegének egyik munkatársa lapunknak elmondta: azoknak, akik egyszer már benyújtották kárpótlási igényüket az igazságügyi minisztériumhoz, nem kell még egyszer kérvényezniük a kárpótlást. Akkor sem, ha korábban elutasították kérelmüket, ugyanis a törvény hatályba lépésével az elutasító döntés érvénytelenné válik, és az illetékes részleg még egyszer elbírálja a kérelmeket. Az érdeklődők a 02/6428 4901-es telefonszámon kérhetnek bővebb felvilágosítást.
Köteles László, a Magyar Koalíció Pártja képviselője tegnap javasolta: a parlament tegyen szándéknyilatkozatot arról, hogy a Szlovákia a területén történt törvénysértéseket orvosolni fogja. Ladislav Pittner szerint e nyilatkozat szűkítené a kárpótlási törvényt, Köteles szerint a Ház éppen a szándéknyilatkozat elvetésével akarja szűkre szabni azoknak a kárpótlási lehetőségét, akik embertelen ideológiák értelmében törvénytelenségek, különböző megaláztatások áldozatai voltak. „A többség tartózkodott a szavazástól. A honatyák tisztában voltak a javaslattal, és ha ugyanezt Mikloško terjeszti elő, mindenki megszavazza, ám abban a pillanatban, amikor egy magyar képviselő áll elő vele, automatikusan felszínre kerülnek a magyarellenes reflexek és a történelmi bűntudat” – jegyezte meg az Új Szónak Köteles. (sza)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.